1
Q
Mit határoz meg a büntető anyagi jog?
A
- mely cselekmények minősülnek bűncselekménynek,
- melyek a büntetőjogi felelősségre vonás feltételei és akadályai és
- melyek a bűncselekmények miatt alkalmazható szankciók.
2
Q
Btk. részei
A
- Általános Rész azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek minden bűncselekményre egyaránt irányadóak.
- A Különös Rész az egyes büntetendő cselekményeket és büntetésüket határozza meg.
- a Záró Részben határozza meg az Értelmező Rendelkezéseket, illetve egyes bűncselekmények értékhatárát és szabálysértési alakzatát.
3
Q
Büntető eljárási jog mit határoz meg? + jogforrása
A
- mely szervek jogosultak és kötelesek és milyen eljárási rendben a büntetőeljárás lefolytatására,
- az eljárásban résztvevőknek milyen jogai és kötelezettségei vannak.
Alapvető jogforrása: 2017. évi XC. törvény a Büntetőeljárásról (Be.)
4
Q
Büntetés végrehajtási jog mit határoz meg? + jogforrása
A
- az elkövetővel szemben alkalmazott szankciókat, mely szervek és milyen eljárási rendben jogosultak és kötelesek végrehajtani,
- az elítéltnek és a büntetés-végrehajtási szerveknek milyen jogai és kötelezettségei vannak.
Alapvető jogforrása: 2013. évi CCXL törvény (Bv. tv.)
5
Q
Bűnűgyi tudományok rendszere fogalom
A
Olyan tudományok, amelyek a bűnüldözéssel, a bűnözéssel és a bűncselekmények bizonyításával foglalkoznak.
Közös feladatuk a bűnözés leküzdésére a legalkalmasabb, leghatékonyabb eszközök kidolgozása.
6
Q
Kriminológia mit tud?
A
- A bűnözéssel, mint társadalmi tömegjelenséggel foglalkozik. A büntetőjog „szociológiája”.
- A kriminológián belül megkülönböztethető a kriminál pszichológia, a kriminál szociológia és a viktimológia ➡️ áldozattan.
- A kriminológiához tartozik a bűnügyi statisztika is.
- Azt is vizsgálja, hogy hatékony volt-e a büntetőjogi szankció. Bűnmegelőzés is fontos kutatási területe.
- Okkutatást végez, bűnözés milyenségét is vizsgálja.
7
Q
Kriminalisztika mit tud?
A
Bűnügyi nyomozástan
A bűnözés nem jogi jelenségei, hanem a reális jelenségeit, úgy, mint a nyomozás, a bűnfelderítés, s általában a tárgyi bizonyítás módszertanát, taktikáját és technikáját vizsgálja.
Bizonyítás kérdéseivel foglalkozik.
a) kriminál technika – (nyomokat vizsgál; pl. DNS, ballisztika)
b) kriminál taktika – (bizonyításhoz szükséges bizonyítási eszközök keletkezésével, rögzítésével foglalkozik.)
c) kriminál metodika
Kriminalisztika fő feladata a bizonyítás: ki, mit, mikor, hol, mivel követte el.
8
Q
Büntetőjog feladata?
A
Az emberek társadalmi együttélésének védelme.
9
Q
Kriminálpolitika mit tud?
A
Sem jogi, sem empirikus tudomány, ez egy átmenetet jelent. Azért átmenet, mert felhasználja a kriminológiai kutatásokat, és meg van a lehetősége, hogy a hatályos tételes jogba belenyúljon.
10
Q
Büntető jogi iskolák (felsorolás)
A
- Klasszikus
- Pozitivista
- Közvetítő
- Défense social – társadalom védelmi irányzat
- Új társadalom védelmi irányzat
- Treatment ideológia
- Neoklasszikus iskola
- Alternatív szankciók iskolája
- Law and order iskolája
11
Q
Klasszikus iskola mit tud?
A
• meg kell teremteni a törvény előtti egyenlőséget és a jogbiztonságot
• tett büntetőjogi szemléletű iskola – magát a bűncselekményt állítja a büntetőjogi gondolkodás középpontjába, nem a személyt.
• nullum crimen sine lege – Csak az a cselekmény minősülhet bűncselekménynek, amit az elkövetésekor a törvény már szabályoz.
• nulla poena sine lege – Csak olyan büntetőjogi szankció szabható ki, amit az elkövetéskor a törvény szabályozott.
• A bűncselekmény kifejezetten jogi jelenség. Egy jogközpontú felfogás jellemzi ezt az iskolát.
• indeterminizmus = az elkövető a szabad akaratából dönt a bűncselekmény elkövetése mellett. van szabad akarat, és az elkövető maga dönti el, hogy elköveti – individuál etikai felelősséget hirdet ez az iskola – az akarat szabadságon alapul a felelősségre vonás.
• A tettel arányos proporcionális (arányos) megtorlás ➡️ a büntetés célja.
• Humanizálódás követelménye megjelenik. –
halálbüntetés visszaszorítása, csonkítások, megszégyenítéses büntetések mellőzése
• Dogmatikai iskolának is hívjuk a klasszikus iskolát, mert fogalomelemző módszert használ.
Legfontosabb kritikája: Ez az iskola teljesen elzárkózott más tudományos eredmények felhasználásától, nagyon merev volt, a fogalmak néha élettől idegenek voltak.
Beccaria
12
Q
Pozitivista iskola mit tud?
A
A tettest helyezi a büntetőjogi gondolkodás középpontjába. Ezt az iskolát a determinizmus jellemzi, a szabad akarat tagadás.
A büntetés célja a tettes személyéhez, a veszélyességéhez igazodó büntetés. Ez akár határozatlan időtartamú büntetést is jelenthet, az is elfogadható.
Célja, hogy a jövőre nézve olyan helyzetbe hozza az elkövetőt, hogy ne követhessen el újabb bűncselekményt.
13
Q
Közvetítő iskola mit tud?
A
• determinizmust hirdet, nincs szabadakarat
• a tettes tettét vizsgálja
• a bűncselekmény nem kizárólag jogi jelenség, hanem egy antiszociális magatartás és az elkövető egy antiszociális személyiség
• elismerik a nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege elveket
• proporcionalitás elvét elismerik (arányos megtorlás elve), de gyengítik azt az egyéniesítés követelményével.
• dualisztikus szankciórendszert a büntetések, intézkedések Büntetések határozott időtartamúak és vannak a biztonsági jellegű intézkedések, amiket bizonyos elkövető csoportokkal szemben határozatlan idővel is ki lehet szabni.
• Bűnelkövetőket is csoportba osztja
o alkalmi bűnelkövetők – velük szemben a figyelmeztető szankciók lesznek kiszabva
o állapot bűnözök
javíthatók
javíthatatlanok – tőlük meg kell védeni a társadalmat, rájuk szabják ki a határozatlan ideig tartó szankciókat
14
Q
Défense social – társadalom védelmi iskola mit tud?
A
- A bűnözést társadalmi problémaként kezeli.
Középpontjában a tettes áll. Azt mondja, hogy mindig a konkrét bűnelkövetőt, annak a személyét kell a büntetőjog középpontjába állítani és a felelősségre vonásnál benne kell gondolkodni.
- A bűnözést társadalmi problémaként kezeli.
- Itt jelenik meg, például a fiatalkorúakkal szembeni fellépés.
- Feltételes elítélés megjelenése. (Felfüggesztett, próbára bocsátás) Alternatív büntetés.
15
Q
Új társadalom védelmi irányzat mit tud?
A
Van szabad akarat. Nullum crimen sen elege elvet elismerik.
Itt jelenik meg, hogy a hangsúly a prevención van, azt hangsúlyozza.
16
Q
Treatment ideológia mit tud?
A
- Középpontjában a tettes áll.
- Célja, hogy megjavítsa/kigyógyítsa a bűnelkövetőket.
- Határozatlan időtartamú szankciók mellett tették le a voksukat.
17
Q
Neoklasszikus iskola mit tud?
A
- Tett büntetőjogi szemlélet, törvény előtti egyenlőség, jogállamiság, a tett és az elkövető közötti arányos viszony. „Vissza a gyökerekhez”.
- Cél az arányos és megérdemelt büntetés, de már az előéletnek itt is van jelentősége.
- Generál prevenció felértékelődése jellemzi. (generál prevenció = társadalomra vonatkozó megelőzés)
18
Q
Alternatív szankciók iskolája mit tud?
A
A szabadságvesztést helyettesítő utakat jelenti, akár a teljes eljárást elkerülő szankció. Pl. pénzbüntetés, közérdekű munka
19
Q
Law and order iskola mit tud?
A
Keménykéz büntetőpolitikája, megtorló büntetőjogot hirdet.
20
Q
1843-as javaslat mit tud? alapok
A
- A modern büntetőjogi gondolkodást képviseli.
A büntető és javítórendszer kidolgozására. Három albizottságot hoztak létre:
- anyagi jogi
- eljárás jogi
- börtönügyi
szankciórendszer középpontjába a szabadságvesztést helyezi
ezeket a javaslatokat nem szavazták meg – pénzkérdés végett,
nem tudták elképzelni halálbüntetés nélkül a szankciórendszert
21
Q
1843-as javaslat anyagi jogi része mit tud? Különös rész fő témák?
A
- Szövege Deák Ferenc műve.
- a) A bűncselekmény vagy bűntett, vagy kihágás (dichotóm rendszer)
Általános Rész:
• Eltörli a halálbüntetést, a testfenyítő és becstelenítő büntetéseket és azok becstelenítő jogkövetkezményeit.
• A büntetési tételeknek csak a maximumát állapítja meg.
• A súlyosbító és enyhítő körülményeket taxatív módon felsorolja, enyhítés a bíró jogkörébe tartozott
• Az elévülésnek két fajtáját ismerte: eljárási és büntetési
• A királyi kegyelmet csak a büntetés elengedésére korlátozza (pertörlési jogot csak kivételesen enged)
d) Különös rész:
• Személy elleni bűncselekmények
• Vagyon elleni bűncselekmények
• Társadalom elleni bűncselekmények
• Állam érdekei elleni bűncselekmények
e) A rendőri kihágások külön függelékben kaptak helyet.
22
Q
1843-as javaslat büntetési rendszere?
A
Büntetési rendszere: o életfogytig tartó rabság o határozott ideig tartó szabadságvesztés (1 nap – 24 év) o fogság (1 nap – 1 év) o közhivatal elvesztése o pénzbüntetés o bírói megdorgálás
23
Q
1843-as javaslat eljárási, börtönügyi része mit tud?
A
A) Eljárási javaslat
• Be kívánta vezetni az esküdtszék intézményét.
B) Börtönügyi javaslat
• Az akkoriban a legkorszerűbbnek tartott magánzárka-rendszert fogadta el.
• Anyagi okok miatt nem fogadták el.
24
Q
Csemegi kódex melyik tc?
A
- évi V. tc.
25
Csemegi kódex büntetési rendszere
• differenciált – főbüntetésekből és mellékbüntetésekből áll
• monista: csak a büntetéseket ismeri, a szankciórendszerre csak egy típusú büntetés, a csemegiben csak büntetések találhatóak
• meghatározza a büntetési tételek alsó és felső határát
Főbüntetések:
• halálbüntetés:
o a király meggyilkolása vagy szándékos megölése, illetve ezek kísérlete
o gyilkosság (előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés)
• szabadságvesztés:
o fegyház (életfogytig, vagy 2-15 évig)
o börtön
o fogház
o államfogház
o elzárás
• pénzbüntetés:
o akár önállóan, akár mellékbüntetésként, 1 – 4000 forint
Mellékbüntetések:
pénzmellékbüntetés
hivatalvesztés
a polgári jogok gyakorlásának felfüggesztése
elkobzás
külföldi kiutasítás
foglalkozástól eltiltás
26
Csemegi kódex hibái
• túlzott formalizmusa, egyes fogalmának életidegensége
• nem szabályozza:
o a fiatalkorúak büntetőjogi felelősségét
o a büntetés végrehajtásának felfüggesztését
o a rehabilitáció kérdését → büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülés
o a szándékosság és gondatlanság fogalmát nem határozza meg
27
Csemegi kódex első novellája tc. és mit tudott? (fiatalkorús része skip)
1908. évi XXXVI. tc
1) Átlépi a klasszikus elveket
• elveti a tettarányos büntetés elvét
• a büntetés célja a társadalom védelme
javítás és nevelés élvez prioritást
feltételes elítélés másik formájának bevezetése – sursis – büntetés végrehajtásának a felfüggesztése – a büntetés is kiszabásra kerül ennél, és ennek a végrehajtását függesztik fel próbaidőre – szabadságvesztés és pénzbüntetés felfüggesztésére is lehetőséget adott.
28
Közveszélyes munkakerülő tc mit tud?
1913. évi XXI. tc.
• nem nevezzük Csemegi novellának
• keresetre utalt munkaképes, aki munkakerülés végett csavarog, vagy munkakerülő életmódot folytat
• dologház intézménye velük szemben bevezetésre kerül – célja a munkára nevelés – határozatlan idő – minimum 1 év, maximum 5 év ➡️ tettes büntetőjogi szemléletet tükröz
• fiatalkorúakkal szemben és a kóros elmeállapotúakkal szemben a dologházat nem lehetett alkalmazni
29
Csemegi kódex második novellája
1928. évi X. tc.
megrögzött bűntettes kategóriáját vezette be – mai értelemben vett visszaeső – élet, szemérem, vagyon elleni bűncselekmény egymástól függetlenül különböző időben legalább 3 bűntettet követett el és 5 év nem telt el az utolsó és az azt megelőző között. és hogy bűncselekményeket üzletszerűen követ el vagy bűncselekmények elkövetésére állandó hajlamot mutat.
szigorított dologház bevezetése a megrögzött bűntettesek ellen – határozatlan időszakra kiszabott szabadságvesztésnek felelt meg, alsó határ 3 év, felső határt nem szabályoztak meg, minimum után lehetett kérvényezni a szabadítást
pénzbüntetés reformja – szabadságvesztést helyettesíti, elkövető vagyoni helyzetéhez is mérje
30
Csemegi kódex harmadik novellája
1948. évi XLVIII. tc.
• bevezeti az elmebeteg bűnelkövetőkkel szemben a biztonsági őrizetet
• ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményt önállóan szabályozza
• foglalkozás szabályainak megszegése itt kerülnek bele, ahogy a cserbenhagyás is
31
1950. évi II. tv. – Btá. (A Büntetőtörvénykönyv Általános Részéről) mit tud? (szankciórendszer, súly szerint felosztás)
félkódex, csak általános részt tartalmaz
Csemegi-kódex általános részét felváltotta
dichotomikus rendszer – bűntettek és kihágások
dualista szankciórendszer – intézkedések és büntetések
büntetések fő és mellék
• fő: szabadságvesztés, halálbüntetés, pénzbüntetés;
• mellék: közügyektől eltiltás, foglalkozástól eltiltás, kiutasítás, elkobzás, vagyonelkobzás;
• intézkedések: kényszer gyógykezelés, javító nevelő munka, biztonsági őrizet
fiatalkorúak büntetőjogáról új tvr. jön létre
32
1955. évi 17. sz. tvr. mit tud?
- felszámolja a kihágásokat → a bűncselekmény fogalma azonosult a bűntett fogalmával.
- megszűnik a bűncselekmények súly szerinti felosztása
- eddigi kihágások szabálysértés néven a közigazgatás részévé válik
33
1961. évi V. tc. – a Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről – Szocialista Btk. mit tud? (szankciórendszere, súly)
• Csemegi-kódex különös részét is felváltotta 1962-től.
• Van általános és különös része is.
• A bűncselekményeket súly szerint sehogy nem osztályozza, csak bűntetteket ismer.
• Szankciórendszere relatíve határozott és dualista.
• a büntetések fő és mellék kategóriákra bomlanak,
o főbüntetések: halál, határozott ideig tartó szabadságvesztés, pénzbüntetés, javító nevelő munka;
o mellékbüntetések: közügyektől elitlás, foglalkozástól eltiltás, vagyonelkobzás, kitiltás, kiutasítás
o intézkedések: elkobzás, kényszer gyógykezelés, kényszerelvonó, figyelmeztetés
• fiatalkorúak és katonák külön fejezetben kapnak helyet
34
1971. évi 28. sz. tvr. Szocialista Btk. novelláris jellegű módosítása
- bűntettekre és vétségekre osztódik a bűncselekmények súly szerinti felosztása
- újra van életfogytig tartó szabadságvesztés
- megszüntette a vagyon elleni bűncselekmény miatt kiszabható halálbüntetést
35
1974. évi 9. sz. törvény erejű rendelet (megrögzött bűnelkövető?)
- különös veszélyes visszaesőkkel szemben a szigorított őrizetet vezette be
- a szigorított őrizet leghosszabb tartama 5 év, legrövidebb 2 év; végrehajtása fegyházban történt
- A társadalom fokozottabb védelméről, a közrendre és a közbiztonságra .
- A tvr.-ben meghatározott szándékos bűncselekményekért korábban már legalább háromszor együttesen 3 évi szabadságvesztésre volt ítélve, s az utolsó büntetésének kitöltésétől, vagy végrehathatóságának megszűnésétől számított 5 éven belül követi el az újabb bűncselekményt és amiatt legalább 1 évi szabadságvesztésre ítéli az eljáró bíróság. Bevezeti a szigorított őrizet intézményét.
36
1978. évi IV. tv. – Btk.
- Halálbüntetés eltörlésre kerül. – AB mondja ki az alkotmányellenességét (1990)
- 2009-ben kerül törlésre a fő- és mellékbüntetések közötti különbségtétel.
- Büntetőjog kodifikációja megkezdődik. – sok novelláris jellegű módosítás
- Szigorítás.
37
Jogállamiság elve
Konkrét alapjogok foglalata, amit az államnak minden tevékenysége során tiszteletben kell tartani, biztosítani kell az állampolgárai számára. Olyan állameszmény, ahol biztosítani kell a törvények uralmát és az alapvető emberi jogokat. Két vetülete van:
* Alaki/formális értelemben: a törvényességet, a jogbiztonság követelményének érvényesítését jelenti. Jogbiztonság: a jogszabályok előreláthatóak, kiszámíthatóak világosak legyenek.
* Anyagi/materiális értelemben: a törvényességben megköveteli az igazságosság érvényesülését is.
38
Büntetőjogi alapelvek (felsorolás)
1) A törvényesség elve
2) A humanizmus elve
3) A tettfelelősség elve
4) A bűnösségen alapuló felelősség elve
5) Az arányosság elve
6) A büntetőjog ultima ratio jellege és szubszidiaritása
7) A kétszeres értékelés tilalma
39
Humanizmus elve
Hogyan kezelje a bűnelkövető embert?
A bűnelkövető nem egyszerűen az igazságszolgáltatás tárgya, elidegeníthetetlen joga, hogy emberként bánjanak vele.
• Bizonyos jogok korlátozás nélkül érvényesek maradnak;
• Korlátozottan érvényesülő jogok (pl. jog a munkához);
• Bizonyos jogok nem illetik meg (pl. jog a helyváltoztatáshoz)
A büntetések területén érvényesül. Befolyásolja a büntetési eszközöket, az egyes bűncselekményekkel arányos szankciók meghatározását, a büntetéskiszabás elveit, a büntetés-végrehajtás módját és menetét.
40
Tettfelelősség elve (+ ante deliktuális felelősség)
A büntetőjogi felelősségre vonás alapja az elkövetett cselekmény (↔️ ante deliktuális felelősség: már az elkövetés előtt felelősségre vonni azt, aki gyanús – nincs olyan objektív kritérium, ami alapján ezt meg lehet állapítani, jogállamban nincs helye!).
41
A bűnösségen alapuló felelősség elve (bűnfelelősség elve)
Csak azt lehet büntetőjogilag felelősségre vonni, aki anyagi jogi értelemben bűnösen követte el a bűncselekményt, illetve annak következménye büntethető.
Szerepe van a büntetés kiszabása során is.
Eljárásjogi értelemben bűnösség: amikor az elkövetőt a bíróság bűnösnek mondja ki.
42
Anyagi jogi bűnösség
Az elkövető tudata és társadalomra veszélyes cselekmények közötti – szándékosság vagy gondatlanság formájában megnyilvánuló – aktuális pszichés viszony.
43
Arányosság elve
1. jogrendszeren belül:
o a büntetendővé nyilvánítás arányossága: valóban szükség van adott esetben büntetőjogi jogkövetkezményre?
o szankcióarányosság: a szankció legyen arányos az elkövetett cselekmény tárgyi súlyával.
2. jogalkalmazás szintjén:
o a kiszabott büntetés legyen összehasonlítható a hasonló bűncselekmények miatt kiszabott büntetésekkel is.
3. Belső arányosság, egy bűncselekményen belül: ha az elkövetésben több személy vesz részt, akik különböző módokon járulnak hozzá az egyikük tettéhez, köztük különbséget tesz a bíró és a közreműködésük aránya értékelésre kerül.
44
A büntetőjog ultima ratio jellege és szubszidiaritása
A büntetőjog ultima ratio jellege: a büntetőjog alkalmazása a társadalmi rend védelmében csak „végső esetben”, „végső eszközként” lehet indokolt.
A büntetőjog szubszidiaritása: a rendelkezésre álló büntetőjogi szankciók közül a bíró a lehető legenyhébbet alkalmazza, amely még elegendő a kívánt büntetési cél megvalósítására.
45
A kétszeres értékelés tilalma (ne bis in idem elve)
A bűnelkövetőt ugyanazon cselekmény miatt nem lehet kétszer büntetőjogi hátránnyal sújtani.
Büntetéskiszabás körében: a bíróság ugyanazt a tényt, körülményt, állapotot nem értékelheti kétszeresen.
Érvényesül még:
1. • Büntető eljárási jogban: többszörös eljárás tilalma, res judicata elve
• Büntetés végrehajtási jogban: többszörös büntetés tilalma (ugyanazon bűncselekmény miatt végrehajtott szankció nem hajható végre).
• nemzetközi jogban
46
Büntetőjog forrásai
Büntetőjog forrásai: azok a jogszabályok, amelyek kinyilvánítják, mely cselekmények minősülnek bűncselekményeknek és azokat milyen szankcióval sújtjuk.
1. Büntetőjogszabály sem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. Közvetlen jogforrása is van, pl. törvényesség elve.
2. AB határozatok – nem hoznak létre új jogszabályt, de ezek a határozatok mindenkire nézve kötelezőek. Pl. halálbüntetés eltörlése!
3. A nemzetközi jog kógens szabályai beemelés nélkül is a belső jog részét képezik, ezek az általános szabályos automatikusan bekerülnek, pl. háborús és emberiség elleni bűncselekmények.
4. Szokásjog, Kúria iránymutatásai – nem tekinthető a büntetőjog jogforrásának.
47
Btk. szerkezete/rendszere
Általános rész – az összes bűncselekményre vonatkozó általános szabályok.
Különös rész
Záró rész – értelmező rendelkezések
48
Büntetőjogszabály szerkezete
1. hipotézis, diszpozíció és jogkövetkezmény – általában, büntetőjogban a hipotézis és a diszpozíció egybeolvad.
2. Diszpozíció – a törvény a bűncselekménynek nyilvánított emberi cselekményt meghatározza. A büntetőjogban a diszpozíciók általában az egyes bűncselekmények különös részi meghatározásának felelnek meg.
49
Büntető törvény értelmezése mi a 3 csoport?
1. Értelmezés alanya szerinti csoportosítás – kik végzik az értelmezést
2. Értelmezési módok szerinti – hogyan történik
3. Értelmezés eredmény szerinti csoportosítás – mi az értelmezés eredménye
50
Értelmezés alanya szerinti
a) Jogalkotó. a törvényben értelmez. → Autentikus interpretáció. Mindenkire nézve kötelező.
b) Jogalkalmazó. A konkrét ügyben van kötelező ereje. Az egy-egy ügyön túl mutató szerepe a Kúria jogértelmező tevékenysége – az egységes ítélkezi gyakorlat megteremtése érdekében.
c) Tudományos értelmezés – kötelező ereje nincs.
51
Értelmezési módok szerinti
a) Nyelvtani – a szöveg szó szerinti értelmezése.
b) Logikai – a formális logika felhasználásával a két jogszabály egymáshoz való viszonyából vonunk le következtetést. (ellentétből való, hasonlatosságból való következtetés).
c) Rendszertani – a büntetőjogszabály rendszerbeli elhelyezéséből vonunk le következtetéseket.
d) Történeti – jogszabály keletkezéséből, fejlődéséből, társadalmi körülményeiből vonunk le következtetést és a valódi tartalmára nézve értelmezzük.
(Teleologikus – a cél szerinti értelmezés, a jogalkotó célját igyekszik feltárni.)
e) Alaptörvénnyel összhangban történő értelmezés (alkotmánykonform)
f) Uniókonform értelmezés – Uniós joggal összeegyeztethető módon kell értelmezni.
52
Értelmezés eredménye szerinti
a) Megállapító értelmezés – az értelmezés nem megy túl a jogszabály invalens jelentésén.
b) Kiterjesztő értelmezés – a nem valódi kiterjesztő értelmezés megengedett, a jogszabály valódi értelmét feltáró kiterjesztés megengedő. Pl. balesettel érintett jármű vezetője az is, aki a baleset hatókörében ott van. A jogalkotó szándékán az ilyen eset nem megy túl. Amíg a jogszabály valódi tartalmát tárja fel, az lehetséges, de a valódi szándékon túlmenő kiterjesztés tilos.
c) Megszorító értelmezés – a nem valódi megszorító értelmezés megengedett.
d) Analógia – joghézagot kitöltő.
53
Jogszabály kollízió
jogszabályok ütköznek egymással:
speciális szabály lerontja az általános szabályt
későbbi jogszabály lerontja a korábban hozottat
magasabb szintű jogszabály lerontja az alacsonyabb szintűt
54
Mikor érvényes egy jogszabály?
* jogszabályalkotásra hivatott szerv az előírt formában és eljárási rendnek megfelelően megalkotja a jogszabályt
* + az előírt módon kihirdeti
55
Elkövetés ideje: magatartás elmélet?
az elkövetés ideje az az időpont, amikor az elkövető az elkövetési magatartás utolsó mozzanatát kifejti, vagy mulasztás esetében az, amikor a kötelezettnek cselekednie kellett volna.
56
Elkövetés ideje: eredményelmélet?
a bűncselekmény elkövetési ideje a törvényi tényállás megvalósulásához szükséges eredmény bekövetkezése.
57
Elkövetés ideje: cselekmény-egység elmélet?
az elkövetés ideje bármely olyan időpont lehet, amikor az adott tényálláshoz tartozó bármely magatartási elem megvalósult.
58
Területi és személyi hatállyal kapcsolatos elvek
1. Területi elv
2. Quasi területi elv
3. Honossági elv: A) aktív személyi elv B) passziv személyi elv
4. Állami önvédelem elve
5. Feltétlen büntetőhatalom elve
59
Hagyományos nemzetközi jog tartalma? miért létezik? + együttműködés
A bűncselekmény valamilyen módon több államot érint: nevezetesen a bűncselekmény elkövetése, annak következménye vagy elkövetője keresztezi az államhatárokat.
Olyan szerződések jöttek létre, amelyekben az államok vállalják, hogy bizonyos cselekményeket bűncselekményként üldöznek, és ebben együttműködnek. Ennek értelmében az államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy
- valamilyen bűncselekményt a belső jogban bűncselekménnyé nyilvánítanak,
- ill. kialakítják a belső jogban azokat az intézményeket, amelyek elősegítik a bűncselekmények üldözésében történő együttműködést. Ide tartozik a nemzetközi bűnügyi jogsegély.
60
Büntető nemzetközi jog tartalma?
Közvetlen a nemzetközi jog szabályai alapján büntetendőnek nyilvánított cselekmények tartoznak ide. Ezen bűncselekménynek szankcionálása közvetlenül a nemzetközi jogon alapul a belső jog közvetítése nélkül.
- a béke elleni bűncselekmények,
- a háborús bűncselekmények,
- az emberiség elleni bűncselekmények.
61
Nemzetközi bűnügyi együttműködés módjai? szerződések, szervezet
- 1. bilaterális nemzetközi egyezmények megkötése. Időigényes folyamat. Az egyes szerződések részben vagy teljesen eltérő szabályokat tartalmazhatnak, amely a jogalkalmazók munkáját is nehezíti. A ratifikációs folyamat nehézsége.
- 2. multilaterális nemzetközi egyezmények megkötése. Időigényes a majdani részes felek igényeinek, elvárásainak összehangolása. Bár ez esetben a szabályozás egységes, a ratifikációs folyamat gondot okozhat. Előny a részes felek nagyobb száma.
- 3. nemzetközi szervezet által elfogadott szabályozás. Az első megoldáshoz hasonló előnyökkel és hátrányokkal jár, ugyanakkor a szervezet presztízse, jelentősége (pl. ENSZ) ösztönző erővel bírhat, s az elfogadás irányába mutathat.
- 4. az EU által elfogadott, a tagállamok számára kötelező erejű jog aktus. Előnye kötelezően alkalmazandó volta, ugyanakkor hátránya, hogy kizárólag a tagállamok számára teremt kötelezettséget.
62
Bűnügyi jogsegély formái
a) kiadatás,
b) büntetőeljárás átadás, illetve átvétele, [folyamatban lévő ügynél]
c) szabadságelvonással járó büntetés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,
d) vagyonelkobzás, elkobzás vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,
e) elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele vagy ezzel azonos hatású büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele, illetve átengedése,
f) eljárási jogsegély,
g) feljelentés külföldi államnál.
63
Kiadatás MO-ról mikor lehet?
Magyarországon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére
- büntetőeljárás lefolytatása,
- szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása
céljából kiadható.
Büntetőeljárás lefolytatása céljából akkor van helye kiadatásnak, ha az a cselekmény amely miatt a kiadatást kérik, mind a magyar törvény, mind a megkereső állam…..
64
Formális, tartalmi bűncselekmény fogalom?
formális bűncselekmény-fogalom
o az a cselekmény bűncselekmény, amit a törvény büntetni rendel. Pl. Csemegi-kódex
tartalmi (materiális) bűncselekmény-fogalom
o a jogalkotó bizonyos fogalmi elemek segítségével határozza meg a bűncselekmény fogalmát, ezek a fogalmi elemek jellemzően a következők: cselekmény, bűnösség, társadalomra veszélyesség, tényállásszerűség. Pl. Hatályos magyar Btk.
65
Cselekményt kizáró körülmények
```
Csak emberi magatartás lehet
• Cselekményt kizáró körülmények (a természetes szemlélet szerint emberi magatartások – cselekmények, azonban a büntetőjog valamilyen szempontból ezeket mégsem tekinti cselekménynek)
o öntudatlan állapotban végzett mozgás
o tisztán szomatikus reflexmozgás
o alvajárás
o hipnózis
```
66
Tényállásszerűség jelentése?
A cselekmény illeszkedjen valamely különös részi tényállásba (Btk.).
67
Absztrakt és konkrét társadalomra veszélyesség?
• 1. A cselekmény társadalomra veszélyességének fokát mindenekelőtt a jogalkotó értékeli, amikor megállapítja a büntetés nemét és mértékét.
Ezt nevezzük az adott bűncselekménytípus absztrakt társadalomra veszélyességének, ami a bűncselekményt fenyegető büntetés nemében és mértékében jut kifejezésre.
• 2. A jogalkalmazásban azonban mindig konkrét bűncselekmények konkrét társadalomra veszélyességének elbírálása történik. (Pl.: az emberölés általában társadalomra veszélyes – konkrét esetben ez eltérhet, jogos védelem esetén ez változhat.)
68
Deklaratív bűncselekmény fogalom
(Csemegi-kódex) – az, amit a törvény bűncselekménynek nyilvánít, az lesz a bűncselekmény. Nullum crimen sine lege elvének ez megfelel.
69
Miért nyilvánít egy cselekményt a jogalkotó bűncselekménnyé?
Először objektív kategóriaként – jogellenesség, majd
| Szubjektív rész – bűnösségen keresztül.
70
Cselekmény fogalma
Természetes személy általi, tudat által vezérelt emberi cselekmény. Akaratlagos és hatni képes.
71
Tényállás fajtái?
1. Történeti tényállás: A valóságban megnyilvánuló valamely emberi magatartás büntetőjogi szempontból jelentőséggel bíró körülményeinek az összessége.
2. Különös törvényi tényállás: egy adott bűncselekmény törvényi ismérveinek az összessége. Úgy jön létre, hogy a törvényalkotó a történeti tényállásokból absztrakció útján nyert tényállási elemekből létrehozza az adott bűncselekmény
A különös tényállás kapcsán beszélhetünk
alapeset (alaptényállás): maga a törvényi ismérvek összessége; [pl. Aki mást megöl...]
minősített eset: valamilyen körülményt kiragad a jogalkotó, amelyre tekintettel súlyosabban rendeli büntetni (pl. az elkövetés módjára, az elkövető speciális minőségére stb. tekintettel); [Pl. nyereségvágyból elkövetett emberölés]
privilegizált eset: valamilyen körülményre tekintettel az alapesethez képest enyhébben rendeli büntetni (pl. erős felindulásban elkövetett emberölés alakzata)
3. Egy olyan elméleti rendszer, mely magába foglalja az egyes törvényi tényállásokból absztrakció útján elvont közös elemeket, kiegészítve azokat az általános rész büntethetőségi feltételeivel. Az általános törvényi tényállás valamennyi bűncselekmény törvényi tényállásának elemeit tartalmazza.
72
Elkövetési tárgy fogalma
olyan fizikai értelemben vett dolog vagy személy, akire vagy amire nézve a bűncselekmény elkövetője az elkövetési magatartást megvalósítja.
73
Redukált cselekményfogalom (elkövetési magatartás)
1. Egyik oldala: az objektív hatóképesség:
- Az a cselekmény, mely a társadalomban tényleges következményt idéz elő vagy ilyen következmény előidézésére alkalmas.
2. Másik oldala: a szubjektív akaratlagosság:
- A testmozgás akarását (például a ravasz meghúzása) jelenti.
- DE!! nem a testmozgás következményeinek akarását (például a célba vett személy megölése) jelenti – tehát a bűnösséget a tényállás alanyi oldala körében kerül értékelésre.
- Az akaratlagosság hiányában nem beszélhetünk büntetőjogi értelemben vett cselekményről (pl. reflexmozgás, az öntudatlanság állapotában végzett mozgás, hipnotizált állapotban történő elkövetés).
74
Mulasztás fogalma
a cselekvési lehetőség ellenére és erre irányuló kötelesség ellenére való kötelességellenes nem tevés
75
Elkövetési magatartás formái bűncselekmény példák
A. Kizárólag tevéssel elkövethető bűncselekmények:
Pl. rablás [365. § (1)], lopás. [370. § (1)]
B. Kizárólag mulasztással elkövethető bűncselekmények:
Pl. segítségnyújtás elmulasztása [166. § (1)]
C. Akár tevéssel akár mulasztással elkövethetők; ezen belül a szabályozás mikéntjét illetően három lehetőség van:
a) A Btk. a tényállásban mindkét elkövetési alakzatot meghatározza:
Pl. magánlaksértés (bemegy vagy ott bent marad)
b) A tevéses és mulasztásos változatot külön nem határozza meg a Btk., de az elkövetési magatartás úgy van megfogalmazva, hogy az mindkét formában elkövethető:
Pl. foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
c) Nyitott törvényi tényállások (szükségképpeni eredmény-bűncselekmények): A Btk. az elkövetési magatartások körét „nyitva hagyja” (konkrétan nem nevesíti) és kifejezetten csak az eredményt szerepelteti a tényállásban:
Pl. emberölés, testi sértés
76
Tevés fogalma
az elkövető saját aktivitásában gördíti elő a cselekményt a befejezettség irányába
Büntetőjog
flashcards
Decks in class (2)
# Cards
