20) A szándékosság fogalma, formái
- § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.
A bűncselekmény szándékos elkövetése a bűnösség súlyosabb alakzatának megvalósulását jelenti. formái: egyenes szándék és eshetőleges szándék.
21) A gondatlanság fogalma, formái
- § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
formái: tudatos gondatlanság és hanyag gondatlanság
23) Mi a lényeges különbség a büntethetőséget kizáró és megszüntető okok között?
A büntethetőséget megszüntető okoknál a bűncselekmény elkövetése után áll be a körülmény míg a kizáró okokban már az elkövetés időpontjában sem jön létre bűncselekmény.
24) A jogos védelemre vonatkozó Btk-beli szabályok
- § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező életének kioltására is irányult volna, ha
a) azt személy ellen
aa) éjjel,
ab) fegyveresen,
ac) felfegyverkezve vagy
ad) csoportosan
követik el,
b) az a lakásba
ba) éjjel,
bb) fegyveresen,
bc) felfegyverkezve vagy
bd) csoportosan
történő jogtalan behatolás, vagy
c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás.
(3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.
(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől.
26) Mit jelent a megelőző jogos védelem?
Megelőző védelmi eszköz telepítése, amely azért használnak, hogy a tulajdonukat megvédjék a jogtalan támadások ellen. feltételei:
- nem lehet élet kiontására alkalmas
- csak a jogtalan támadó szenvedhet sérelmet
- a védekezőnek a sérelem elkerülése érdekében mindent meg kell tennie, ami az adott helyzetben elvárható.
27) A végszükségre vonatkozó Btk-beli szabályok
- § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett.
(2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát.
(3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége.
29) A kóros elmeállapotra vonatkozó Btk-beli rendelkezések
- § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.
(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.
28) A gyermekkor, mint büntethetőséget kizáró ok
Gyermekkorú személy főszabály szerint az, aki a cselekmény elkövetésekor a 14. életévét még nem töltötte be. A gyermekkorú személy bűncselekmény alanya nem lehet, főszabály szerint büntetőjogilag nem vonható felelősségre. A 16&-ban lehetővé teszik a 12. életévét betöltött gyermek felelősségre vonását.
