1
Q
[41. TÉTEL] Mi a veszélyes üzemi felelősség lényege – ki felel és mi a felelősség alapja?
A
A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásából eredő kárért a tevékenység folytatója (üzembentartója) felel – NEM a tényleges károkozó. A felelősség alapja NEM a felróhatóság (objektív felelősség).
2
Q
[41. TÉTEL] Mikor mentesül az üzembentartó a veszélyes üzemi felelősség alól?
A
Ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Mindkét feltétel szükséges: elháríthatatlan + a tevékenység körén kívüli.
3
Q
[41. TÉTEL] Mire terjed ki a veszélyes üzemi felelősség a környezeti károk körében?
A
A veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.
4
Q
[41. TÉTEL] Kizárható-e a veszélyes üzemi felelősség és mi a kivétel?
A
A felelősség kizárása vagy korlátozása semmis. Kivétel: ez a tilalom a dologban okozott károkra NEM vonatkozik – ott a felelősség kikötéssel korlátozható.
5
Q
[41. TÉTEL] Ki minősül üzembentartónak és mi a helyzet több üzembentartó esetén?
A
Üzembentartó: akinek érdekében a veszélyes üzem működik. Több üzembentartónál: őket közös károkozónak kell tekinteni.
6
Q
[41. TÉTEL] Mennyi idő alatt évül el a veszélyes üzemi felelősségen alapuló igény és mi a helyzet az elévülés után?
A
3 év a kár bekövetkezésétől. Az elévülés után sem veszíti el igényét a károsult: az általános felelősségi szabályok szerint érvényesítheti.
7
Q
[41. TÉTEL] Hogyan felelnek egymásnak a veszélyes üzemek – mi az általános szabály és mi a különleges eset, ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó?
A
Általánosan: felróhatóságuk arányában felelnek egymásnak. Ha nem az üzembentartó a tényleges károkozó: az üzembentartó a tényleges károkozó magatartásának felróhatósága alapján felel.
8
Q
[41. TÉTEL] Mi a szabály, ha a veszélyes üzemek egymásnak okoznak kárt és egyik félnek sem róható fel a kár?
A
A kárt az köteles megtéríteni, akinek fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében a kár bekövetkezéséhez vezető rendellenesség merült fel.
9
Q
[41. TÉTEL] Mi a szabály veszélyes üzemek egymás közötti kárainál, ha mindkét fél körében rendellenesség van, vagy egyiknél sem?
A
Ha az egymásnak okozott kár mindkét fél veszélyes tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, VAGY ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg: mindegyik fél maga viseli a saját kárát.
10
Q
[41. TÉTEL] Mi a károsulti közrehatás szabálya veszélyes üzemi felelősségnél?
A
Az üzembentartónak nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott.
11
Q
[41. TÉTEL] Mit mondott ki a PK 40. szám?
A
A közös károkozók a károsulttal szemben akkor is egyetemlegesen felelnek, ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta – akkor is, ha a károsult az egyik veszélyes tevékenység folytatójának a házastársa.
12
Q
[42. TÉTEL] Mi a munkáltató felelőssége az alkalmazott károkozásáért?
A
Ha az alkalmazott a foglalkoztatására irányuló jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz: a károsulttal szemben a munkáltató a felelős. Ha a jogi személy tagja tagsági viszonyával összefüggésben okoz kárt: a jogi személy felel.
13
Q
[42. TÉTEL] Mikor felel az alkalmazott/tag egyetemlegesen a munkáltatóval/jogi személlyel?
A
Ha a kárt szándékosan okozta.
14
Q
[42. TÉTEL] Mi a megbízó felelőssége a megbízott károkozásáért és hogyan mentesülhet?
A
A megbízó és a megbízott egyetemlegesen felelős. Mentesül a megbízó, ha bizonyítja, hogy a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli (mindhárom területen).
15
Q
[42. TÉTEL] Hogyan határozza meg a Ptk. a vétőképtelenséget?
A
A Ptk. NEM határozza meg a fogalmat és korhatárt sem állapít meg. A felróhatóság hiányát a belátási képesség hiányához/fogyatékosságához kapcsolja. Minden esetben külön kell vizsgálni a károkozó tudati állapotát és a körülményeket.
16
Q
[42. TÉTEL] Ki ellen és milyen alapon érvényesítheti igényét a károsult vétőképtelen károkozásakor?
A
A vétőképtelen gondozójával szemben. A gondozó felelőssége felróhatóságon alapul – kimentheti magát, ha bizonyítja, hogy a gondozói feladatát az adott helyzetben általában elvárható módon látta el.
17
Q
[42. TÉTEL] Ki minősül gondozónak?
A
Mindenki, aki vétőképtelen személyről törvény, bírói ítélet, hatósági határozat vagy szerződés alapján állandó vagy ideiglenes jelleggel gondoskodni köteles.
18
Q
[42. TÉTEL] Van-e a gondozónak megtérítési igénye a vétőképtelennel szemben, ha helytállt?
A
Nincs – a vétőképtelen által okozott kárt megtérítő gondozónak a vétőképtelennel szemben megtérítési igénye nincs.
19
Q
[42. TÉTEL] Mi történik, ha a gondozó kimenti magát vagy nincs gondozó? Mikor állapítható meg a vétőképtelen felelőssége?
A
Ha a gondozó kimenti magát vagy nincs gondozó: a károsult maga viseli a kárát. Kivételesen a bíróság az eset körülményei és a felek vagyoni viszonyai alapján megállapíthatja a vétőképtelen felelősségét is.
20
Q
[42. TÉTEL] Mikor nem hivatkozhat a vétőképtelen a belátási képessége hiányára?
A
Ha ezt az állapotát felróhatóan maga idézte elő (pl. tudatosan kábítószerezett).
21
Q
[42. TÉTEL] Mi a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség megállapításának 2 feltétele?
A
- A kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták. 2. A kár rendes jogorvoslattal és közigazgatási perben nem volt elhárítható.
22
Q
[42. TÉTEL] Ki felel a közigazgatási jogkörben okozott kárért?
A
A közhatalmat gyakorló jogi személy. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy: az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv felel, amelynek keretében az eljárt szerv működik.
23
Q
[42. TÉTEL] Mi a bírósági, ügyészségi, közjegyzői és végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősség szabálya, ki a perelt fél és mi az előfeltétel?
A
A közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell alkalmazni. Bírósági kár esetén: a bírósággal szemben; ügyészségi kár esetén: a Legfőbb Ügyészséggel szemben. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy: azzal a bírósággal szemben, amelynek elnöke a munkáltatói jogkört gyakorolja. Előfeltétel: a rendes jogorvoslat kimerítése.
24
Q
[42. TÉTEL] Mi alapozhat meg kártérítési felelősséget téves jogalkalmazás esetén?
A
Csak a kirívóan súlyos jogértelmezési és jogalkalmazási tévedés. NEM kimentési ok: ha a jogszabály teljesen nyilvánvaló és egyértelmű; ha az eljáró szerv a hatályon kívül helyező ítéletben foglalt egyértelmű utasításokat mellőzte; ha a módosult jogszabályra való felkészülési idő rövid volt.
25
[42. TÉTEL] Mi alapozhat meg kártérítési felelősséget mérlegelési jogkörben hozott határozatnál?
A mérlegelés kirívó okszerűtlensége vagy megalapozatlansága.
26
[42. TÉTEL] Mikor nem állapítható meg a hatósági/bírósági kártérítési felelősség?
Ha a kár elhárítására még rendelkezésre állna közigazgatási jogorvoslati eljárás és bírósági felülvizsgálat – azaz ha a határozat ellen közigazgatási úton van helye jogorvoslatnak.
27
[43. TÉTEL] Mi a termékfelelősség alapszabálya?
A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik.
28
[43. TÉTEL] Mi a termék fogalma?
Minden ingó dolog, akkor is, ha utóbb más dolog alkotórészévé vált.
29
[43. TÉTEL] Mi minősül termékkárnak (2 eset és az értékhatár)?
a) Halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás miatt bekövetkezett kár. b) A hibás termék által más dolgokban okozott kár, ha meghaladja az 500 euró forintértékét, a károsodott dolog szokásos rendeltetése magánhasználat/magánfogyasztás volt, és azt a károsult is ilyen célra használta.
30
[43. TÉTEL] Ki minősül gyártónak (4 kategória)?
1. Végtermék előállítója. 2. Résztermék előállítója. 3. Alapanyag előállítója. 4. Aki a terméken nevével, védjegyével vagy megkülönböztető jelzésével önmagát gyártóként tünteti fel.
31
[43. TÉTEL] Mi a szabály, ha a termék gyártója nem állapítható meg?
Minden forgalmazót gyártónak kell tekinteni mindaddig, amíg meg nem nevezi a gyártót vagy azt a forgalmazót, akitől a terméket beszerezte.
32
[43. TÉTEL] Mikor hibás a termék és kit terhel a bizonyítás?
Ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható – figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a tájékoztatásra, a forgalomba hozatal időpontjára, a tudomány és technika állására. A termék hibáját a károsultnak kell bizonyítania.
33
[43. TÉTEL] Teszi-e hibássá a terméket, ha később nagyobb biztonságú termék kerül forgalomba?
Nem – önmagában ez a tény nem teszi hibássá.
34
[43. TÉTEL] Melyek a gyártó mentesülési okai (5 eset)?
a) A terméket nem hozta forgalomba. b) Nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta/forgalmazta. c) A forgalomba hozatalkor hibátlan volt, és a hiba oka később keletkezett. d) A forgalomba hozatalkor a hiba a tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető. e) A termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás okozta.
35
[43. TÉTEL] Mi a különleges szabály a gyógyszer esetén?
Gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén a gyártó a d) pontra (tudomány és technika állása szerint nem volt felismerhető) hivatkozással NEM mentesülhet.
36
[43. TÉTEL] Mennyi idő alatt kell érvényesíteni a termékfelelősségi igényt, mikor kezdődik az elévülés, és mi az abszolút határidő?
Elévülési idő: 3 év. Kezdet: amikor a károsult tudomást szerzett vagy szerezhetett volna a kárról, a hiba és a gyártó személyéről. Abszolút határidő: a gyártót a termékfelelősség a forgalomba hozataltól számított 10 évig terheli – e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
37
[44. TÉTEL] Mi az épület tulajdonosának felelőssége és hogyan mentesül?
Az épület tulajdonosa felel a károsulttal szemben – kivéve, ha bizonyítja: a) az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértette meg; ÉS b) az építkezés/karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan.
38
[44. TÉTEL] Mi az épületen elhelyezett tárgyak leeséséért való felelősség szabálya?
Azt, akinek érdekében a tárgyat elhelyezték, az épület tulajdonosával egyetemleges felelősség terheli.
39
[44. TÉTEL] Ki felel a lakásból/helyiségből kidobott/kiejtett/kiöntött tárgyért és mikor mentesül?
A lakás/helyiség bérlője vagy egyéb jogcímen használója. Kezesként felel, ha a károkozót megnevezi. Mentesül, ha bizonyítja, hogy a károkozó jogosulatlanul tartózkodott a helyiségben.
40
[44. TÉTEL] Ki felel a közös használatú helyiségből kidobott/kiejtett/kiöntött tárgyért?
Az épület tulajdonosa. Ha a tulajdonos a károkozót megnevezi: kezesként felel.
41
[44. TÉTEL] Mi az állattartó felelőssége és mikor mentesül? Mi a különleges szabály veszélyes állatnál?
Az állat tartója felel az állat által okozott kárért, kivéve, ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli. Veszélyes állat tartója: a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel.
42
[44. TÉTEL] Ki felel a vadászható állat által okozott kárért és mikor mentesül? Mi az elévülés?
Az a vadászatra jogosult felel, akinek vadászterületén a károkozás történt. Ha nem vadászterületen: akinek területéről a vad kiváltott. Mentesül, ha bizonyítja: a kárt ellenőrzési körén kívüli elháríthatatlan ok idézte elő. Elévülés: 3 év.
43
[44. TÉTEL] Ki felel a vadon élő állatok által okozott kárért és milyen felelősségi rend alapján?
Bár a vadon élő állatok az állam tulajdonában vannak, az 1996. évi LV. törvény alapján a vadászati jog jogosultját (a vadászterületnek minősülő föld tulajdonosát) terheli a felelősség. A felelősség a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint alakul.
44
[45. TÉTEL] Mi az értékpapír fogalma?
Olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként vagy dematerializált értékpapírként a benne foglalt jogot úgy testesíti meg, hogy azt a jogot gyakorolni, arról rendelkezni csak az értékpapír által, annak birtokában lehet. A benne foglalt jog kizárólagos bizonyító eszköze.
45
[45. TÉTEL] Mi az átruházhatóság mint fogalmi elem és mikor érvényes az átruházási tilalom?
Az átruházhatóság fogalmi eleme az értékpapírnak, de a kibocsátó kizárhatja az átruházást. Ez a tilalom csak akkor érvényes, ha magában az értékpapírban feltüntették.
46
[45. TÉTEL] Ki a bemutatóra szóló értékpapír jogosultja?
Az értékpapír mindenkori birtokosa tekintendő a benne rögzített jog gyakorlására jogosultnak.
47
[45. TÉTEL] Ki a névre szóló értékpapír jogosultja és mi az üres forgatmány esetén irányadó szabály?
Akit az értékpapír jogosultként megjelöl, VAGY akit a forgatmányok megszakítatlan láncolata jogosultként igazol. Ha az utolsó forgatmány üres: az értékpapír mindenkori birtokosa – feltéve, hogy a forgatmányok láncolata megszakítatlan.
48
[45. TÉTEL] Ki a dematerializált értékpapír jogosultja?
Ellenkező bizonyítás hiányában annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált értékpapírt nyilvántartják.
49
[45. TÉTEL] Hogyan ruházható át a bemutatóra szóló okirati értékpapír?
Átruházásra irányuló jogcímen alapuló birtok átruházással.
50
[45. TÉTEL] Hogyan ruházható át a névre szóló okirati értékpapír?
Átruházásra irányuló jogcímen alapuló birtok átruházáson felül teljes vagy üres forgatmány szükséges.
51
[45. TÉTEL] Mi a teljes forgatmány és mi az üres forgatmány közötti különbség?
Teljes forgatmány: az értékpapírra vagy toldatra rávezetett, az átruházó által aláírt nyilatkozat, amely kifejezi az átruházás szándékát ÉS megjelöli az átruházan személyt. Üres forgatmány: a hátlapra vagy toldatra rávezetett, az átruházó által aláírt nyilatkozat, amely kifejezi az átruházás szándékát, de NEM jelöli meg az átruházan személyt.
52
[45. TÉTEL] Hogyan ruházható át a dematerializált értékpapír?
Átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím + az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése + az új jogosult értékpapírszámláján való jóváírás.
53
[45. TÉTEL] Mikor és hogyan nyilvánítható semmissé az értékpapír, és mi ennek jogkövetkezménye?
Ha azonosíthatatlanná válik, elvész, fizikailag megsemmisül, vagy annyira megrongálódik, hogy tartalma nem ismerhető meg. Jogkövetkezmény: a semmissé nyilvánított értékpapírhoz nem fűződnek értékpapírjogi joghatások – az abba foglalt jogot az általános szabályok szerint lehet érvényesíteni.
54
[46. TÉTEL] Mi a jogalap nélküli gazdagodás tényállásának lényege?
Valaki vagyoni hátrányt szenved, más vagyoni előnyhöz jut anélkül, hogy valamelyikük jogellenesen járt volna el, vagy anélkül, hogy a vagyoneltolódásnak jogilag elismert alapja lett volna. A gazdagodó köteles visszatéríteni az előnyt.
55
[46. TÉTEL] Mikor NEM köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól elesett?
Főszabályként nem köteles. Kivéve, ha: a) rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz; VAGY b) a gazdagodás megszűnésével kapcsolatban felróhatóság terheli.
56
[46. TÉTEL] Mi a szabály, ha a vagyoni előnyt természetben nem lehet visszaszolgáltatni?
Az értékét kell megtéríteni.
57
[46. TÉTEL] Mi az életfenntartási célú juttatásra vonatkozó különleges szabály?
Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást jogalap nélküli gazdagodás jogcímén visszakövetelni NEM lehet – kivéve, ha bűncselekmény útján szerezték meg.
58
[46. TÉTEL] Mi a megbízás nélküli ügyvitel fogalma és mi az ügyvivő elsődleges kötelezettsége?
Aki más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna: az ügyet úgy köteles ellátni, amint azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott.
59
[46. TÉTEL] Mikor tekinthető helyénvalónak a megbízás nélküli beavatkozás?
Ha megfelel a másik feltehető érdekének és akaratának – különösen, ha a beavatkozás őt károsodástól óvja meg.
60
[46. TÉTEL] Mi az ügyvivő értesítési kötelezettsége?
A megbízás nélküli ügyvivő köteles azt, akinek érdekében beavatkozott, beavatkozásáról késedelem nélkül értesíteni.
61
[46. TÉTEL] Milyen jogai és kötelezettségei vannak az ügyvivőnek, ha beavatkozása helyénvaló volt?
Őt a megbízott jogai illetik (pl. díjigény) – függetlenül attól, hogy beavatkozása sikerrel járt-e.
62
[46. TÉTEL] Milyen következményei vannak, ha a megbízás nélküli beavatkozás NEM volt helyénvaló?
Díjazást nem követelhet. Költségeinek megtérítését a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelheti. Felelős mindazért a kárért, amely beavatkozása nélkül nem következett volna be.
63
[46. TÉTEL] Mi az idegen ügy sajátként való ellátásának tényállása és jogkövetkezménye?
Ha valaki tudva, hogy nincs hozzá joga, idegen ügyet sajátjaként lát el: vele szemben a megbízás nélküli ügyvitelből eredő jogokat lehet érvényesíteni. Ha e jogokat érvényesítik: az eljáró személy költségeit a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint számíthatja be.
64
[46. TÉTEL] Mi az utaló magatartás (biztatási kár) fogalma és mi a felelősség feltétele?
A bíróság kötelezheti a kár egészben vagy részben való megtérítésére azt, akinek szándékos magatartása más jóhiszemű személyt alapos okkal olyan magatartásra indított, amelyből őt önhibáján kívül károsodás érte. A magatartásnak nem kell jogellenesnek lennie.
65
[47. TÉTEL] Mi a díjkitűzés fogalma és kinek jár a díj?
Ha valaki meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozójának nyilvánosan díjat ígér: a díjat köteles kiszolgáltatni annak, aki a teljesítményt vagy eredményt először létrehozza – akkor is, ha azt a díjkitűzésre tekintet nélkül hozták létre.
66
[47. TÉTEL] Mikor hatályosul a díjkitűzés és mikor érvényes a visszavonás?
Hatályosulás: a nyilvánosságra hozatallal. Visszavonás érvényes: ha a díjkitűző a visszavonás jogát kifejezetten fenntartotta ÉS a visszavonás legalább ugyanolyan nyilvánosan történt, mint a kitűzés. A visszavonás hatálytalan a teljesítmény/eredmény létrehozójával szemben, ha a visszavonásra a teljesítmény megvalósulása UTÁN kerül sor.
67
[47. TÉTEL] Mi a közérdekű célra való kötelezettségvállalás tartalma és mi a helyzet, ha a célra fordítást végző szervet nem jelölik ki?
Ha valaki kötelezettséget vállal közérdekű célra ingyenes vagyoni szolgáltatás teljesítésére: megállapíthatja a feltételeket és kijelölheti a kedvezményezettet. Ha nem jelöl ki ilyen szervet: az ügyész keresete alapján a bíróság jelöli ki.
68
[47. TÉTEL] Mikor vonható vissza az egyszeri közérdekű kötelezettségvállalás?
Érvényesen a teljesítés előtt, ha a kötelezett körülményeiben olyan lényeges változás állt be, hogy a teljesítés tőle nem várható el.
69
[47. TÉTEL] Mikor vonható vissza a rendszeres (határozatlan idejű) közérdekű kötelezettségvállalás?
Bármikor visszavonható.
70
[47. TÉTEL] Mi a visszavonás jogkövetkezménye és mikor szűnik meg a kötelezettség?
Visszavonás esetén a már teljesített szolgáltatás visszakövetelésének nincs helye. Megszűnik: a) a kötelezett halálával; b) a cél megvalósulásával; c) a cél lehetetlenné válásával. Ha cél megvalósulása/lehetetlenné válása miatt szűnik meg: a fel nem használt szolgáltatásokat vissza kell adni a kötelezettnek.
71
[48. TÉTEL] Melyek a tulajdonátruházó szerződések főbb típusai?
1. Adásvétel és különös nemei (elővásárlási jog, visszavásárlási jog, vételi jog, eladási jog, részletvétel, megtekintésre vétel, próbára vétel, minta szerinti vétel). 2. Adásvételi altípusok (határidős, saját termelésű mezőgazdasági, vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági). 3. Csereszerződés. 4. Ajándékozási szerződés.
72
[48. TÉTEL] Mi az adásvételi szerződés fogalma és mi az eladó különleges kötelezettsége ingatlan esetén?
Az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles. Ingatlan esetén az eladó a birtok átruházására is köteles.
73
[48. TÉTEL] Mi az adásvételi szerződés tárgya és mit kell vizsgálni a szerzőképesség kapcsán?
Elsősorban dolog, de jog és követelés is. Szerzőképesség: nem tiltja-e jogszabály a vevő tulajdonszerzését. Elidegenítési és terhelési tilalom alatt álló dolog adásvételéhez a jogosult hozzájáruló nyilatkozata szükséges.
74
[48. TÉTEL] Milyen alakban jöhet létre az adásvételi szerződés és mi a különleges szabály az ellenértékre?
Főszabályként: szóban, írásban, ráutaló magatartással, bírósági határozattal. Ingatlan esetén: kizárólag írásban érvényes. Az ellenérték csak pénz lehet – ha más dolog, akkor csere; ha szolgáltatás, akkor más szerződéstípus.
75
[48. TÉTEL] Mi a tulajdonjog-fenntartás szabálya, és mit kell ingatlannál és ingónál bejegyeztetni?
Az eladó írásban fenntarthatja a tulajdonjogát legfeljebb a teljes vételár kiegyenlítéséig. Ingatlannál: ingatlan-nyilvántartásba kell feljegyeztetni (a vevői jog határozott idő elteltével vagy 5 év után hivatalból törlésre kerül). Ingónál: hitelbiztosítéki vagy egyéb közhiteles nyilvántartásba.
76
[48. TÉTEL] Hogyan oszlanak meg az adásvétel költségei az eladó és a vevő között?
Eladó viseli: a birtok átruházással és az ingatlan-nyilvántartás rendezésével kapcsolatos költségeket. Vevő viseli: a dolog átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségeit.
77
[48. TÉTEL] Mit mondott ki a XXV. számú polgári elvi döntés az ingatlan-átruházási szerződés érvényes létrejöttéről?
Szükséges és elegendő: a) felek személyének meghatározása; b) az ingatlan tulajdonjog-átruházására irányuló akarat kitűnjön; c) az ingatlan és az ellenszolgáltatás megjelölése (vagy az ingyenesség kitűnjön). Egyéb kérdésekben a megállapodás írásba foglalásának elmaradása nem érinti az érvényességet. Nem szükséges közokirat vagy teljes bizonyítóerejű magánokirat (kivéve ha külön jogszabály előírja). Elegendő, ha minden fél külön okiratba foglalta a nyilatkozatát.
78
[48. TÉTEL] Mi az elővásárlási jog lényege, mire terjed ki hatása és hogyan alapítható?
A jogosult a dolgot a tulajdonostól megveheti, ha az harmadik személynek kívánja eladni. A tulajdonos rendelkezési jogát NEM korlátozza, de szerződési szabadságát igen. Alapítható: a) szerződéssel (írásba kell foglalni); b) jogszabállyal (pl. közös tulajdon, üzletrész).
79
[48. TÉTEL] Hogyan alakul a sorrend, ha több személyt azonos rangsorban illet meg elővásárlási jog és többen tesznek elfogadó nyilatkozatot?
A tulajdonos késedelem nélkül tájékoztatja a jogosultakat, akik 8 napon belül visszavonhatják elfogadó nyilatkozatukat. A határidő elteltével az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak egymás közötti érdekeltségük arányában szereznek közös tulajdont.
80
[48. TÉTEL] Hogyan kell közölni a vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal és mi a jogosult pozíciója?
A tulajdonos teljes terjedelmében köteles megismertetni a harmadik személytől kapott ajánlatot. Az ajánlatközlés a jogosult tudomásszerzésével hatályosul – a közölt ajánlat vissza NEM vonható. Nem kötelező közölni, ha az rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. A jogosult CSAK elfogadhatja vagy elutasíthatja az ajánlatot – lényegesen eltérő elfogadás nem minősül elfogadó nyilatkozatnak.
81
[48. TÉTEL] Mi az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezménye és mik a határidők?
Az értesítés nélkül kötött adásvétel a jogosulttal szemben relatíve hatálytalan (nem semmis). Jogosultnak 30 nap áll rendelkezésére a tudomásszerzéstől – és vételi ajánlatot is kell tennie, igazolva teljesítőképességét. Objektív határidő: 3 év a szerződéskötéstől.
82
[48. TÉTEL] Mi a visszavásárlási jog fogalma, hányszor gyakorolható és mi a visszavásárlási ár?
Opció: az eladónak biztosít jogosultságot, hogy meghatározott időtartam alatt egyoldalúan visszavásárolja a dolgot a vevőtől. Egyszer gyakorolható. Ár: a megállapodás szerinti; ha nem állapítottak meg: a forgalmi értéken.
83
[48. TÉTEL] Mi a vételi jog és mi az eladási jog, milyen alakban érvényes?
Vételi jog: a jogosult a vételi jog időtartama alatt bármikor, egyoldalú nyilatkozattal, előre meghatározott vételáron megvásárolhatja a dolgot – akkor is, ha a tulajdonos nem akarja eladni. Eladási jog: az eladónak biztosít egyoldalú jogot, hogy előre meghatározott vételáron és határidőn belül eladja a dolgát. Mindkettő kizárólag írásban érvényes.
84
[48. TÉTEL] Mi a részletvétel, mikor vonhatja meg az eladó a részletfizetés lehetőségét, és mi a jogkövetkezménye az elállásnak?
A vevő részletekben fizeti a vételárat, de a birtok a teljes ár megfizetése előtt átruházódik. Ha a vevő nem teljesít: az eladó megvonhatja a részletfizetés lehetőségét, VAGY elállhat – az első mulasztásnál csak előzetes értesítés és megfelelő teljesítési határidő biztosítása után. Elállásnál: a vevő használati díjat fizet és megtéríti a rendeltetésszerű értékcsökkenést meghaladó kárt.
85
[48. TÉTEL] Mi a megtekintésre vétel és mi a nyilatkozat elmaradásának hatása?
A vevő csak a szerződéskötés után tekintheti meg a dolgot, és egyoldalúan dönti el, kéri-e a szerződés hatálybalépését. Nem köteles indokolni. Ha NEM nyilatkozik: a szerződés nem jön létre. Az eladó nem teljesít hibásan, ha a vevő a hibát a megtekintéskor felismerte vagy fel kellett volna ismernie.
86
[48. TÉTEL] Mi a próbára vétel és miben tér el a megtekintésre vételtől?
A vevő a dolgot nemcsak megszemlélheti, hanem birtok ba is veheti és rendeltetésszerűen ki is próbálhatja. Ha nem kívánja megtartani: visszaadja (és díjat nem kell fizetnie, az eladó a próba alatti hibákért nem felel). Ha NEM nyilatkozik: a szerződés HATÁLYBA LÉP (ellentétben a megtekintésre vétellel). Az eladó mentesül az olyan hiba alól, amelyet a vevő a próba alatt felismert vagy fel kellett volna ismernie.
87
[48. TÉTEL] Mi a minta szerinti vétel sajátossága?
Az áru minőségét mintával határozzák meg, az eladónak a mintának megfelelő dologgal kell teljesítenie. Különleges: az eladó a dolog fel nem ismerhető hibájáért akkor is szavatol, ha a hiba a mintában is megvolt.
88
[48. TÉTEL] Mi a fajta és mennyiség szerinti határidős adásvétel?
Az eladó köteles a szerződésben meghatározott dolgot egy későbbi időpontban átadni, a vevő köteles átvenni és az árát megfizetni. Létrejöhet írásban, szóban vagy ráutaló magatartással is.
89
[48. TÉTEL] Mi a saját termelésű mezőgazdasági áru adásvételének különleges szabálya?
Az eladó (termelő) maga termelte terményt/terméket vagy saját nevelésű/hízlalású állatot köteles kikötött időpontban átadni. Különleges: az eladó a felek előzetes megállapodása nélkül is teljesíthet 10%-kal kevesebbet az előre kikötött mennyiségnél.
90
[48. TÉTEL] Mi a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru adásvételének sajátossága?
A vevő a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújthat az eladó számára, valamint ezzel kapcsolatban tájékoztatást adhat.
91
[48. TÉTEL] Mi a csereszerződés?
A felek a dolgok tulajdonjogainak kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget.
92
[48. TÉTEL] Mi az ajándékozási szerződés fogalma, tárgya és alaki feltételei ingatlan esetén?
Az ajándékozó a dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles. Tárgya: dolog, jog vagy követelés. Ingatlan esetén: írásba kell foglalni + birtok ba kell adni + ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
93
[48. TÉTEL] Mikor tagadhatja meg az ajándékozó a teljesítést?
Ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állt be, hogy a teljesítés tőle nem várható el.
94
[48. TÉTEL] Mikor követelheti vissza az ajándékozó az ajándékot létfenntartása érdekében és mit ajánlhat fel a megajándékozott?
Ha: a) arra létfenntartása érdekében szüksége van; ÉS b) az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. (Tartásra kötelezett hozzátartozókkal szembeni érvényesítetlen tartási igény nem előfeltétel.) A megajándékozott felajánlhatja az ajándékozó természetbeni vagy járadék formában való tartását az ajándék visszaadása helyett.
95
[48. TÉTEL] Mikor követelheti vissza az ajándékozó az ajándékot súlyos jogsértés miatt?
Ha a megajándékozott vagy a vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy annak közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el. NEM előfeltétel jogerős bírósági határozat a bűncselekményről/személyiségi jogsértésről.
96
[48. TÉTEL] Mikor követelheti vissza az ajándékozó az ajándékot meghiúsult feltevés miatt?
Ha: a) az ajándékozónak valamilyen várakozása volt az ajándékozással kapcsolatban; b) a feltevés olyan súlyú, hogy nélküle az ajándékozásra nem kerül sor; c) a feltevés utóbb meghiúsult. Visszakövetelhető az ajándék vagy a helyébe lépett érték.
97
[48. TÉTEL] Mikor kizárt az ajándék visszakövetelése (3 eset)?
a) Ha a jogsértés időpontjában sem az ajándék, sem a helyébe lépett érték nincs meg. b) Ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. c) Ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb időn át nem követeli vissza (lemondásnak számít). A szokásos mértékű ajándékra ezek a szabályok nem terjednek ki.
98
[48. TÉTEL] Milyen szabályok vonatkoznak az ajándékozó örököse általi és a megajándékozott örökösétől való visszakövetelésre?
Ajándékozó örökösét főszabályként NEM illeti meg a visszakövetelési jog, de az ajándékozó által megindított pert folytathatja. Létfenntartási cím: csak az ajándékozó személyes joga. Megajándékozott örökösétől: csak meghiúsult feltevés miatt – ha a feltevés jellegére, az ajándékozás körülményeire és az ajándékozó életviszonyaira tekintettel a társadalmi felfogás szerint indokolt.
99
[48. TÉTEL] Mit mondott ki a PK 77. szám?
Az ajándék visszakövetelése és a tartásra való jogosultság két különböző személyes jog, amelyek egymástól függetlenül érvényesíthetők – egyikük érvényesítése sem függ a másik sikeres vagy sikertelen érvényesítésétől. Csak a joggal való visszaélés szab korlátot.
100
[49. TÉTEL] Melyek a vállalkozási típusú szerződések?
1. Vállalkozási szerződés. 2. Kivitelezési szerződés. 3. Tervezési szerződés. 4. Utazási szerződés. 5. Fuvarozási szerződés. 6. Mezőgazdasági vállalkozási szerződés. 7. Közszolgáltatási szerződés.
101
[49. TÉTEL] Miben különbözik a vállalkozási szerződés az adásvételtől?
Vállalkozásnál a tevékenység kifejtése is a szerződés lényegi eleme – nemcsak a kész mű átadása. Adásvételnél közömbös, hogyan jutott az eladó a dologhoz; tevékenységi szolgáltatást nem vállal.
102
[49. TÉTEL] Miben különbözik a vállalkozási szerződés a megbízástól?
Vállalkozás: eredménykötelem – az eredmény elmaradásának kockázatát a vállalkozó viseli; nem feltétlenül személyhez kötött. Megbízás: gondossági kötelem – az eredmény elmaradásának kockázatát a megbízó viseli; a díjazás az ügy gondos ellátásától függ; rendszerint személyhez kötött.
103
[49. TÉTEL] Mi a vállalkozási szerződés fogalma?
A vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles.
104
[49. TÉTEL] Mi a vállalkozó tevékenységmegszervezési kötelezettsége és ki köteles az anyagot beszerezni?
A vállalkozó úgy köteles megszervezni, hogy biztosítsa a tevékenység biztonságos, szakszerű, gazdaságos és határidőre történő befejezését. Az anyagot a vállalkozó köteles beszerezni.
105
[49. TÉTEL] Mi a megrendelő utasítási jogának terjedelme és korlátai?
A vállalkozó köteles a megrendelő utasítása szerint eljárni. Az utasítás NEM terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és NEM teheti a teljesítést terhesebbé.
106
[49. TÉTEL] Mi a vállalkozó kötelezettsége és joga célszerűtlen/szakszerűtlen utasításnál? Mikor köteles megtagadni?
Köteles figyelmeztetni. Ha a megrendelő fenntartja: a vállalkozó elállhat VAGY a megrendelő kockázatára elláthatja. Köteles megtagadni, ha a végrehajtás jogszabály/hatósági határozat megsértéséhez vezet, vagy veszélyeztet személyt/vagyont.
107
[49. TÉTEL] Mi a munkaterületre vonatkozó szabály és mikor állhat el a vállalkozó?
Ha a megrendelő által kijelölt munkaterületen kell tevékenykedni: a megrendelő köteles azt tevékenységre alkalmas állapotban rendelkezésre bocsátani. A vállalkozó megtagadhatja a megkezdést amíg alkalmatlan. Ha felhívás ellenére sem biztosítja: a vállalkozó elállhat és kártérítést követelhet. Ha a vállalkozó teszi alkalmassá: a költségeket a megrendelő viseli.
108
[49. TÉTEL] Mi a megrendelő ellenőrzési joga és mi NEM következik belőle?
A megrendelő bármikor ellenőrizheti a tevékenységet és az anyagot. Az ellenőrzés kizárólag jog – elmulasztása nem csökkenti a vállalkozó felelősségét, nem teremt alapot kármegosztásra. A tevékenység megszervezése körében az ellenőrzési jog sem illeti meg a megrendelőt.
109
[49. TÉTEL] Mi a szabály, ha több vállalkozó tevékenykedik ugyanazon a munkaterületen?
A munkák gazdaságos és összehangolt elvégzésének feltételeit a megrendelő köteles megteremteni. Ha ezt nem képes megfelelően teljesíteni és a különböző kivitelezők egymás munkáját akadályozzák: a megrendelő közbenső szerződésszegést követ el.
110
[49. TÉTEL] Mi a többletmunka fogalma és mikor jár érte díj?
Többletmunka: a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a díjmeghatározásnál figyelembe nem vett munka, VAGY amely nélkül a mű rendeltetésszerűen nem valósítható meg – NEM új megrendelői igényből. Átalánydíjnál a vállalkozó a többletmunka ellenértékére nem jogosult, kivéve az előre nem látható, objektív okból felmerülő költségeket.
111
[49. TÉTEL] Mi a pótmunka fogalma és mikor köteles elvégezni a vállalkozó? Mi illeti meg érte?
Pótmunka: utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé vált munka – új/módosult megrendelői igényből. Köteles elvégezni, ha nem teszi aránytalanul terhesebbé a feladatát. Díj mindig megilleti. Korlátja: ugyanazon létesítmény módosított műszaki tartalommal – lényegesen eltérő, új munkaeredmény előállítására nem kötelezhető beleegyezése nélkül.
112
[49. TÉTEL] Hogyan kell elszámolni, ha az átalánydíjas szerződés nem teljesül be?
Nem térhetnek át tételes elszámolásra. Az elmaradt munkarészek díjtételeit az átalányárból le kell vonni – a vállalkozó az átalánydíj arányos részére tarthat igényt.
113
[49. TÉTEL] Mikor esedékes a vállalkozói díj és köteles-e a megrendelő a költségeket előlegezni?
A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes. A megrendelő a költségek előlegezésére NEM köteles.
114
[49. TÉTEL] Mi a vállalkozó törvényes zálogjoga?
A vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a vállalkozási szerződés következtében kerültek a birtok ába.
115
[49. TÉTEL] Mi az átadás-átvétel szabálya – mikor teljesít határidőben a vállalkozó, mennyi ideig tart, és mi a megrendelő mulasztásának hatása?
Átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni. Határidőben teljesít, ha az átadás-átvétel a teljesítési határidőn belül megkezdődik. Időtartam: 30 nap. Nem tagadható meg az átvétel olyan hiba miatt, amely nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. Ha a megrendelő nem folytatja le: a teljesítés joghatásai a tényleges birtok bavétel alapján állnak be.
116
[49. TÉTEL] Hogyan alakul a díjigény a vállalkozási szerződés lehetetlenülésénél, ha egyik fél sem felelős (3 eset)?
a) A vállalkozó érdekkörében: díjra nem tarthat igényt. b) A megrendelő érdekkörében: a vállalkozónak jár a díj, de a megrendelő levonhatja a megtakarított költséget és a felszabadult időben másutt keresett/kereshető jövedelmet. c) Mindkét fél érdekkörében vagy kívül: a vállalkozónak az elvégzett munka fejében a díj arányos része jár. Lehetetlenüléskor a megrendelő kérheti a megkezdett mű átadását – a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
117
[49. TÉTEL] Mi a megrendelő elállási és felmondási joga és mik a jogkövetkezmények?
A teljesítés megkezdése előtt: bármikor elállhat. Ezt követően: felmondhat. Mindkét esetben: díj arányos részét köteles megfizetni + a megszüntetéssel okozott kárt megtéríteni. A kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.
118
[49. TÉTEL] Mi a tervezési szerződés fogalma és a terv hibájára vonatkozó különleges szabály?
A vállalkozó tervezőmunka elvégzésére és a tervdokumentáció átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. A tervdokumentációnak műszakilag kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldásokat kell tartalmaznia. A terv hibája miatt a szerződésszegési jogok mindaddig érvényesíthetők, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. A tervező jogszavatossággal tartozik harmadik személyek jogai tekintetében.
119
[49. TÉTEL] Mi a kivitelezési szerződés fogalma és a tervdokumentáció vizsgálatának szabálya?
A kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. A kivitelező köteles a tervdokumentációt a szerződéskötés előtt megvizsgálni és a megrendelőt a felismerhető hibákra figyelmeztetni. Ha a hiba a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé: késedelem nélkül tájékoztatni kell.
120
[49. TÉTEL] Mi a kutatási szerződés fogalma és a szellemi alkotásokra vonatkozó szabályok?
A kutató kutatómunkával elérhető eredmény megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles. Közreműködő: megrendelői hozzájárulással vehető igénybe (kivéve, ha a kutatás jellegével együtt jár). Ha az eredmény szerzői jogi/iparjogvédelmi védelemben részesíthető: a kutató a vagyoni jogokat köteles a megrendelőre átruházni. Üzleti titok jogosultja: a megrendelő.
121
[49. TÉTEL] Mi az utazási szerződés fogalma és a jogok átruházásának szabálya?
A vállalkozó utazás és tartózkodás megszervezésére és kapcsolódó szolgáltatások nyújtására, a megrendelő a szolgáltatások átvételére és díj fizetésére köteles. A megrendelő az utazás megkezdése előtt jogait és kötelezettségeit átruházhatja olyan harmadik személyre, aki a szerződés feltételeinek megfelel.
122
[49. TÉTEL] Mi a mezőgazdasági vállalkozási szerződés fogalma?
A vállalkozó a megrendelő tulajdonában álló állat nevelésére, vagy terménynek a megrendelő tulajdonában álló területen való megtermelésére, a megrendelő díj fizetésére köteles.
123
[49. TÉTEL] Mi a közszolgáltatási szerződés fogalma?
A szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles.
124
[49. TÉTEL] Mi a fuvarozási szerződés fogalma és a feladó 3 kötelezettsége?
A fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére való továbbítására és a címzettnek való kiszolgáltatására, a feladó díj fizetésére köteles. Feladó köteles: a) megfelelően csomagolni; b) a kezelési információkat feltüntetni; c) a szükséges okiratokat átadni.
125
[49. TÉTEL] Ki köteles a be- és kirakásra fuvarozásnál?
Berakásra a feladó köteles. Ha a küldeményt a címzett nem rakja ki: a fuvarozó a kirakást a feladó költségére elvégezheti.
126
[49. TÉTEL] Mikor állhat el a feladó fuvarozási szerződésnél és miben tér el ez a vállalkozástól?
Csak a fuvarozás megkezdése előtt állhat el. Különbség a vállalkozástól: ott a megrendelő bármikor elállhat (kártalanítással); fuvarozásnál az elállás csak megkezdés előtt lehetséges – utána kezelhetetlenül bonyolult helyzetek adódnának.
127
[49. TÉTEL] Ki és meddig rendelkezhet a küldeménnyel fuvarozás során?
A feladót a kiszolgáltatásig – vagy amíg a címzett nem rendelkezett a küldeménnyel – megilleti a rendelkezési jog. Az értesítés megérkezése után a küldeménnyel a címzett jogosult rendelkezni. A fuvarozó a megérkezésről késedelem nélkül értesíti a címzettet. A fuvarozó a megérkezés előtt a feladó utasításaival nem ellentétes mértékben veheti figyelembe a címzett utasítását.
128
[49. TÉTEL] Mi a különleges szabály a fuvarozó felelősségének kizárása/korlátozása esetén?
A fuvarozó felelősségét kizáró vagy korlátozó kikötés akkor is semmis, ha az a fuvarozó által súlyos gondatlansággal okozott károkra vonatkozik.
129
[49. TÉTEL] Mikor tekinthető elveszettnek a küldemény és mi a fuvarozó kötelezettsége megkerüléskor?
Elveszettnek minősül, ha a fuvarozási határidő lejártától számított 30 napon belül nem kerül kiszolgáltatásra. Ha megkerül: a fuvarozó köteles a feladót a legrövidebb időn belül értesíteni, és a feladó jogosult rendelkezni a küldeménnyel.
130
[49. TÉTEL] Mi a feladó felelőssége a fuvarozóval szemben?
Felelős a nem megfelelő vagy hiányzó csomagolásból, a küldeménnyel kapcsolatos adatok, információk és okmányok hiányából, hiányosságából vagy pontatlanságából eredő kárért.
131
[49. TÉTEL] Mennyi idő alatt évülnek el a fuvarozási igények, mi a kivétel és mikor kezdődik az elévülés?
1 év – kivéve a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károkat. Elévülés kezdete: a kiszolgáltatás időpontja, vagy amikor ki kellett volna szolgáltatni.
132
[50. TÉTEL] Melyek a megbízási típusú szerződések?
1. Megbízási szerződés. 2. Bizományi szerződés. 3. Közvetítői szerződés. 4. Szállítmányozási szerződés. 5. Bizalmi vagyonkezelési szerződés.
133
[50. TÉTEL] Mi a megbízási szerződés fogalma?
A megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
134
[50. TÉTEL] Mikor térhet el a megbízott az utasítástól?
Ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli ÉS a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód – ekkor késedelem nélkül értesíteni kell.
135
[50. TÉTEL] Mi a megbízott kötelezettsége célszerűtlen/szakszerűtlen utasításnál és mikor köteles megtagadni?
Köteles figyelmeztetni. Ha a megbízó fenntartja: elállhat/felmondhat VAGY a megbízó kockázatára elláthatja. Köteles megtagadni, ha a végrehajtás jogszabályt/hatósági határozatot sértene, vagy mások személyét/vagyonát veszélyeztetné.
136
[50. TÉTEL] Mi a megbízó kötelezettsége az utasítás teljesítési költségei és biztosíték kapcsán?
A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatos költségeket. A megbízott a teljesítést biztosíték adásához kötheti; ha a megbízó nem ad biztosítékot: a megbízott megtagadhatja az utasítás teljesítését.
137
[50. TÉTEL] Mikor foglalja magában a megbízás a meghatalmazást?
Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges: a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.
138
[50. TÉTEL] Mi a megbízott tájékoztatási kötelezettsége?
Köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. Köteles tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele szükségessé vált, vagy ha az új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
139
[50. TÉTEL] Mikor jár megbízási díj, mikor esedékes és ki köteles a költségeket előlegezni?
Díj jár akkor is, ha eljárása nem vezetett eredményre – kivéve, ha az eredmény azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el. Díj a szerződés teljesítésekor esedékes. A megbízott köteles a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségeket előlegezni.
140
[50. TÉTEL] Mi a megbízott törvényes zálogjoga?
A megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek a birtok ába.
141
[50. TÉTEL] Mi a felmondás szabálya megbízásnál és mi semmis?
Bármelyik fél felmondhatja. Megbízó felmondásánál: köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt – kivéve, ha a megbízott szerződésszegése miatt. Megbízott alkalmatlan időben való felmondásánál: köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt – kivéve, ha a megbízó szerződésszegése miatt. A felmondási jog kizárása/korlátozása semmis – tartós megbízásnál megállapodhatnak a korlátban.
142
[50. TÉTEL] Mi a megbízott elszámolási kötelezettsége a szerződés megszűnésekor?
Köteles kiadni mindazt, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott – kivéve, amit a megbízás folytán jogosan felhasznált.
143
[50. TÉTEL] Mi a bizományi szerződés fogalma, mik a bizományos jogviszonyainak irányai és mi semmis?
A bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi szerződés kötésére, a megbízó díj fizetésére köteles. Két irányú: a) megbízójával megköti a bizományi szerződést; b) annak teljesítéseként egy harmadik személlyel az adásvételi szerződést. Semmis a bizomány, ha ingatlan tulajdonjogának megszerzésére kötelezi a bizományost.
144
[50. TÉTEL] Mi a bizományos főkötelezettsége és mikor felel a harmadik fél kötelezettségeiért?
Harmadik személlyel saját nevében, de a megbízó javára szerződést kötni. A bizományossal szerződő féllel szemben a bizományos jogosított és kötelezett. A harmadik fél kötelezettségeiért csak akkor áll helyt, ha ezt kifejezetten elvállalta.
145
[50. TÉTEL] Hogyan alakul a tulajdonszerzés vételi és eladási bizománynál?
Vételi bizomány: a bizományos a teljesítés során megszerzett ingó dolog tulajdonjogát az elszámolás során ruházza át a megbízóra. Eladási bizomány: a bizományos jogosult a megbízó tulajdonában álló ingó dolog tulajdonjogának átruházására.
146
[50. TÉTEL] Mikor jár bizományi díj és mi a belépési jog?
Díj jár, ha az adásvételi szerződést megkötötték, VAGY ha a megkötésre a megbízó érdekkörében felmerült okból nem kerül sor. Belépési jog: a bizományos a megbízóval maga is megkötheti az adásvételi szerződést, ha a dolog forgalmi értéke nyilvános információ alapján egyértelműen megállapítható. Belépéskor is a legkedvezőbb feltételeket köteles biztosítani; a díjigényt a belépés nem érinti.
147
[50. TÉTEL] Mi a szabály, ha a bizományos a megállapított ártól eltér?
Ha kedvezőbb feltételekkel köt: az ebből eredő előny a megbízót illeti. Ha a megállapított áron alul ad el: köteles az árkülönbözetet megtéríteni – kivéve, ha bizonyítja: a megállapított áron megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg, ÉS a megbízót idejében értesíteni nem tudta.
148
[50. TÉTEL] Mi a közvetítői szerződés fogalma és a közvetítő képviseleti jogának terjedelme?
A közvetítő a megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenységet folytat, a megbízó díjat fizet. Főszabályként NEM jogosult a megbízója nevében a közvetített szerződés megkötésére és a teljesítés elfogadására.
149
[50. TÉTEL] Mi a közvetítő tájékoztatási kötelezettsége és a díj esedékessége?
Köteles tájékoztatni a megbízót, ha harmadik személy javára is végez közvetítői tevékenységet. Díj esedékes: a közvetített szerződés megkötésekor. Díj jár akkor is, ha a közvetített szerződést a felek a közvetítői szerződés megszűnését követően kötik meg.
150
[50. TÉTEL] Mi a tartós, önállóan eljáró közvetítő képviseleti jogának terjedelme és mi NEM tartozik bele?
A képviseleti jog kiterjed minden olyan jognyilatkozat megtételére, amely a közvetített szerződések teljesítésével rendszerint együtt jár. NEM foglalja magában: a megkötött szerződések módosítását, a pénz átvételét és a fizetési határidő megállapítását.
151
[50. TÉTEL] Mikor jár kártalanítás az önállóan eljáró tartós közvetítőnek a szerződés megszűnésekor és mi a korlátja?
Ha: a) új ügyfeleket szerzett/meglévő kapcsolatokat bővített és a megbízó ebből a megszűnés után is előnyre tesz szert; b) tartós jogviszony létrehozására irányuló megbízást teljesített, de a megszűnés következtében folytatólagos díjazástól esik el. Korlát: nem haladhatja meg a megszűnést megelőző 5 évben (rövidebb esetén: az alatt) kapott díj átlagából számított egyévi összeget.
152
[50. TÉTEL] Mikor NEM jár kártalanítás a tartós közvetítőnek?
a) Ha a közvetítő maga mondott fel – kivéve, ha a megbízó érdekkörében beállt körülmény vagy a közvetítő életkora/egészsége indokolta. b) Ha a szerződésben meghatározott jogait és kötelezettségeit másra ruházta.
153
[50. TÉTEL] Mi a versenykorlátozó megállapodás szabálya a közvetítői szerződés megszűnése után?
Írásba kell foglalni. Legfeljebb a szerződés megszűnésétől számított 2 évre köthető – a 2 évet meghaladó kikötés semmis.
154
[50. TÉTEL] Mi a szállítmányozási szerződés fogalma és miben különbözik a fuvarozástól?
A szállítmányozó a saját nevében, de a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére, a megbízó díjat fizet. Különbség: a szállítmányozó közvetítő (maga köt fuvarozási szerződéseket), és maga is elláthatja a fuvarozást.
155
[50. TÉTEL] Mi a bizalmi vagyonkezelési szerződés fogalma, mik a szereplői és milyen alakban érvényes?
A vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott vagyon saját nevében a kedvezményezett javára való kezelésére, a vagyonrendelő díjat fizet. Háromszereplős: vagyonrendelő, vagyonkezelő, kedvezményezett. Kizárólag írásban érvényes.
156
[50. TÉTEL] Mi a kedvezményezett meghatározásának szabálya és mi semmis?
A vagyonrendelő határozza meg a kedvezményezettet és jogosultság feltételeit – akár a kedvezményezettek körére való utalással is. Rendelkezhet a kezelt vagyon visszaszállásáról is. A vagyonkezelő kizárólagos kedvezményezetté nevezése semmis.
157
[50. TÉTEL] Mi a vagyonelkülönítés és mi képezi a kezelt vagyon részét?
A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönített – külön nyilvántartandó. Részei: a vagyontárgy helyébe lépő vagyontárgy, biztosítási összeg, kártérítés, más érték és mindezek hasznai – akkor is, ha nem szerepelnek a nyilvántartásban.
158
[50. TÉTEL] Kik nem támaszthatnak igényt a kezelt vagyonra és mi NEM képezi a vagyonkezelő hagyatékát?
Nem támaszthatnak igényt: a vagyonkezelő házastársa/élettársa, személyes hitelezői, az általa kezelt más vagyonok hitelezői. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának.
159
[50. TÉTEL] Mi a kedvezményezett igénye és mikor élhetnek igénnyel a kedvezményezett hitelezői?
A kedvezményezett a szerződés szerint igényelheti a kezelt vagyon és hasznai kiadását. A kedvezményezett hitelezői attól kezdve élhetnek igénnyel, amikor a vagyontárgyak vagy hasznok kiadása a kedvezményezett részére esedékessé vált.
160
[50. TÉTEL] Mi az ellenőrzési jog és az utasítási tilalom szabálya?
Ellenőrzési jog: a vagyonrendelő és a kedvezményezett ellenőrizheti a vagyonkezelő tevékenységét – a költségeket ők viselik. Utasítási tilalom: a vagyonkezelőt sem a vagyonrendelő, sem a kedvezményezett nem utasíthatja – az ilyen utasítás semmis.
161
[50. TÉTEL] Mi a vagyonkezelő rendelkezési joga és mikor követelhető vissza a jogosulatlanul átruházott vagyontárgy?
A vagyonkezelő a szerződésben foglalt feltételek és korlátok szerint rendelkezhet. Ha jogosulatlanul ruház át harmadik személyre: visszakövetelhető, ha a harmadik személy NEM volt jóhiszemű VAGY ingyenesen szerzett.
162
[50. TÉTEL] Mi a vagyonkezelő titoktartási kötelezettsége?
Köteles titokban tartani minden tényt, tájékoztatást és adatot, amelyről vagyonkezelői megbízatása keretében szerzett tudomást. Független a jogviszony létrejöttétől és fennmarad a megbízatás megszűnése után is. Felmentést csak a vagyonrendelő és jogutódja adhat.
163
[50. TÉTEL] Mi a vagyonkezelő tájékoztatási és számadási kötelezettsége?
Kérésre köteles tájékoztatást adni – különösen a kezelt vagyon tényleges és várható gyarapodásáról, a vagyonelemekről és értékükről, valamint a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekről.
164
[50. TÉTEL] Hogyan felel a vagyonkezelő a vagyonrendelővel/kedvezményezettel szemben és mi a különleges igény?
A kontraktuális kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel. A vagyonrendelő és a kedvezményezett követelheti, hogy azt a vagyoni előnyt, amelyhez a vagyonkezelő kötelezettségei megsértésével jutott, a kezelt vagyon részeként kell kezelni.
165
[50. TÉTEL] Hogyan felel a vagyonkezelő harmadik személyekkel szemben?
A kezelt vagyonnal felel a vállalt kötelezettségek teljesítéséért. Saját vagyonával korlátlanul felel, ha a kezelt vagyon nem fedezi és a másik fél nem tudta és nem is kellett tudnia, hogy a vagyonkezelő kötelezettségvállalása túlterjed a kezelt vagyon keretein.
166
[50. TÉTEL] Mi a vagyonkezelő díj- és költségigényének különleges érvényesítési módja?
A díját és indokolt költségeit a kezelt vagyonból közvetlenül kielégítheti.
167
[50. TÉTEL] Hogyan változhat a vagyonkezelő személye és mi a visszahívás szabálya?
A vagyonrendelő a vagyonkezelőt bármikor visszahívhatja – másik vagyonkezelő egyidejű kijelölése mellett. Visszahíváskor NEM terheli kártalanítási kötelezettség (lex specialis). Ha a vagyonrendelő meghal/megszűnik és nincs másik vagyonrendelő: a kedvezményezett kérelmére a bíróság visszahívhatja, ha a vagyonkezelő súlyosan megszegte a szerződést.
168
[50. TÉTEL] Melyek a bizalmi vagyonkezelés megszűnési okai (6 eset)?
a) A kezelt vagyon elfogy. b) A vagyonkezelő felmond – 3 hónap elteltével. c) 3 hónapot meghaladó ideig nincs vagyonkezelő – a megbízás megszűnésekor. d) A vagyonrendelő volt az egyetlen kedvezményezett – halálával. e) A vagyonrendelő felmond határozatlan időre kötött szerződésnél. f) 50 év elteltével (határozatlan idejű vagy 50 évnél hosszabb határozott idejű esetén) – az ettől eltérő kikötés semmis. Megszűnéskor a kezelt vagyont az új vagyonkezelőnek, ennek hiányában a vagyonrendelőnek kell kiadni.
169
[50. TÉTEL] Hogyan jöhet létre bizalmi vagyonkezelés egyoldalú jogügylettel?
Ha a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik: a vagyonrendelő közokiratba foglalt visszavonhatatlan egyoldalú nyilatkozatával. Végrendelettel alapított: a vagyonkezelővé való kijelölés elfogadásával – a vagyonrendelő halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
Polgari Jog A
flashcards
Decks in class (6)
# Cards
