1
Q
Gazdasági berendezkedések
A
Piacgazdaság és tervgazdaság
2
Q
Piacgazdaság
A
Az állami beavatkozás minimalizálása mellett érvel, mert elvei alapján az állami beavatkozások rontják a gazdasági hatékonyságot, visszafogják a gazdasági növekedést.
Bebizonyították, hogy alapvető körülmények között (tökéletes verseny esetén) az állami beavatkozás rontja a gazdasági teljesítőképességet.
A gazdasági szereplőnek nem az a fő célja, hogy a fogyasztói jólétet növelje, de ez a láthatatlan kéz segítségével mégis megvalósul.
Középpontjában a minőség megőrzése és a termékek ára áll.
3
Q
A két pékség példája piacgazdaság esetén
A
bevétel növelése → versenytárs fogyasztóinak megszerzése → árcsökkentés → árverseny: az árverseny végeredménye egy új egyensúlyi pont lesz, amelyet már nem lehet versenyfeltételek között csökkenteni.
Ez esetben nem a pékségek lesznek a verseny nyertesei, hanem a fogyasztók, akik ugyan azt a terméket fogják olcsóbban megvásárolni.
4
Q
Tervgazdaság
A
- A tervgazdaság mellett érvelők szerint a piacgazdaság nem életképes, mert soha nincs tökéletes verseny a piacon a valóságban.
- A tervgazdaság középpontjában a mennyiség áll, hiszen az árat teljes mértékben mellékesnek tekintik.
- A piacgazdaság fő hibáinak tekintik az egyensúlyzavarokat, hiszen általuk túltermelés vagy hiány képződik, mert a gazdasági szereplők nem egyeztetnek.
5
Q
A mezőgazdasági példa tervgazdaság esetén
A
- az emberek (fizikai és szellemi) szükségleteiből kiindulva, minden termék és szolgáltatás előállítása tervezhetővé válik. Azonban a termelők nem egyeztetnek, ezért egyes években túl sok más években túl kevés lesz a búza. Amennyiben túl sok a búza, annak alacsony ára miatt a termelők veszteséget realizálnak, egyesek csődbe mennek. Közgazdasági értelemben a túlzott termelés a korlátozott erőforrások nem megfelelő felhasználását jelenti. Alacsony termelés esetén élelmiszerválság alakulhat ki, amely komoly társadalmi feszültségek forrásává válhat. Ha létezne egy egységes terv a búzatermelésre vonatkozóan, akkor minden évben éppen a megfelel! Mennyiség” búza lenne.
- A tervgazdaság elvei szerint ne csak az előrejelzések terve legyen az állam kezében, hanem annak megvalósítása is, amely egy lépésre van attól, hogy a termelési tényezőket az állam tulajdonába vegyék
6
Q
Mi a probléma mind2 gazdasággal?
A
Az ár és a mennyiség együttesen adják a piaci egyensúlyt, külön-külön nem lehet hosszú távú gazdasági növekedést elérni.
7
Q
Vegyes gazdaságok
A
- Végeredményben a modern gazdaságok nem egyik vagy másik gazdasági berendezkedés mellett döntenek, hanem a kettő közötti kompromisszumos megoldást alkalmazzák.
- Ezeket a típusú gazdaságokat tekintjük vegyes gazdaságoknak, hiszen a piac és az állam egymást segítve léteznek. Az állami beavatkozás csak akkor indokolt, ha egyértelműen bizonyítható, hogy a piac nem működik megfelelően, azaz a piac kudarcot vall. Minden más esetben a piaci mechanizmusok kormányzati módosítása nem elfogadható, hatékonyságot csökkentőnek tekinthető.
8
Q
Jólét és a jövedelem kapcsolata
A
- nincs kizárólagos kapcsolat a jövedelmek és a jólét között, hiszen sokan hajlandóak lemondani a vagyonról az egészség vagy a biztonság érdekében
9
Q
Jólét mérésének 2 nézőpontja
A
a. neoliberális nézőpont: hasznosság mérésére koncentrál pl. jövedelem
b. jóléti gazdaság: hatékonyság és méltányosság közötti átváltási arány
10
Q
Jóléti gazdaságtan első tétele
A
Pareto-hatékonyság
11
Q
Pareto-hatékonyság
A
- A piacokon levő verseny a gazdasági erőforrásokat úgy fogja szétosztani, hogy ennél hatékonyabb megoldás nem képzelhető el
- Ebben a hatékonysági állapotban nem lehet úgy átrendezni az erőforrásokat, hogy az valakinek kárt ne okozzon, bármi változás csak úgy következhet be ha valaki kárt szenved
- Pareto-optimum állapot: erőforrások kihasználtsága maximális
- minden adminisztratív beavatkozás az állam részéről csak ronthat ezen az állapoton, tehát fölösleges
12
Q
Jóléti gazdaságtan második tétele
A
Méltányosság - Újraelosztás tétele
13
Q
Méltányosság - Újraelosztás tétele
A
- Az újraelosztás tétele szerint egy kialakult Pareto-optimumot alakítható más Pareto-optimumra, amely ugyanazon a görbén helyezkedik el.
- Redisztribúciós eszközök kormányzati eszközök, amelyekkel a kialakult jövedelmeket újra osztja a kormányzat.
14
Q
A két jóléti közgazdaságtan tétel összehasonlítása
A
- A két tétel két külön pályát ír le a kormányzati beavatkozások terén.
- Az első tétel szerint a kormányzat a tökéleteshez közeli versenyhelyzetet kell fenntartsa, nem figyelve arra, hogy a gazdaság milyen egyenlőtlenségeket produkál.
- A jövedelmi különbségeket újraelosztással kezeljük.
- A két tétel közötti feszültséget a redisztribúciós folyamatokkal járó költségek okozzák, a valóságban az újraelosztás végén az új egyensúlyi állapotot egy alacsonyabb hatékonyság fogja jellemezni. Minél több ilyen eszközt alkalmaz az állam, annál több újraelosztási költség keletkezik, ami meg hatékonyság-veszteséget termel. Ebből kifolyólag a kormányzati redisztribúciós lehetőségeknek van egy korlátja, amelyet elérve már nem érdemes több újraelosztást végezni.
15
Q
A hatékonyság és a méltányosság kapcsolata
A
- a nagy méretű redisztribúció csak nagyon magas költségek és hatékonyságveszteség árán valósítható meg
- közömbösségi görbe: két termék közötti választási preferenciák leírására dolgozták ki, a közömbösségi görbén elhelyezkedő pontok közül a fogyasztó nem tud választani, számára egyformán vonzóak
- A méltányosság és a hatékonyság közömbösségi görbéjének a meredeksége azt mutatja, hogy a társadalom a magasabb jövedelműtől hány egység hasznot hajlandó elvenni azért, hogy az alacsonyabb jövedelmű egy egységnyi hasznot realizálhasson
16
Q
A társadalmi közömbösségi görbék tekintetében két véglet van:
A
az utilitarista és a Rawlsi megközelítés
17
Q
Utilitariánusok
A
- csak akkor érdemes 1 egységnyi hasznot elvenni a magas jövedelmű emberektől, ha 1 egységnyi haszonnövekedés keletkezik az alacsony jövedelmű embereknél
- társadalom jóléte=az egyének hasznosságának összesége
- addig kell a transzfereket létrehozni amíg a határhasznosság mindenkinél 0
18
Q
Rawls-i iskola
A
- hasznosságok nem összeadhatóak, azaz egy szegény ember kárát nem lehet egy gazdag boldogságával összevetni
- társadalom célja: a legrosszabb helyzetben levő hasznosságát maximalizálni
19
Q
Egyéb jóléti felfogások
A
- Nozicki-i iskola:
o Robert Nozicki: lehetőségek egyenlő eloszlása.
o Ha a választásaink és erőfeszítéseink miatt realizálunk különböző jövedelmeket akkor a méltányosság fennáll, viszont nem egyenlőek a lehetőségek, és az önkéntes tranzakció nem csökkenti a jólétet. - Árucikk egalitarizmus elve:
o Nem az számít, hogy kinek mekkora a jövedelme, hanem hogy a létminimum mindenkinek biztosítva legyen. Ne legyen senki a létminimum alatt, de felső korlát nincs. Itt nem az arányok, hanem az abszolút értékek számítanak.
o A létminimumot szegénységi küszöbbel határozzuk meg.
o A túlzott társadalmi felvigyázás leszoktatja az embereket az öngondoskodásról.
20
Q
Az állami beavatkozás alternatív formái
A
- Egy adott helyzetre az állami beavatkozások többféle módon tudnak hatással lenni, különböző eszközöket felhasználva, úgy, hogy az a lehető leghatékonyabb legyen gazdasági szempontból:
o Jogi keret kialakítása
o Kínálat befolyásolása
o Kereslet befolyásolása
o Jövedelmek újra osztása
21
Q
o Jogi keret kialakítása
A
- törvényeken keresztül a gazdasági és szociális keretet teremti meg, amelyben a tranzakciók megszületnek, játékszabályok vannak lefektetve
- nem biztos, hogy a stabil jogi környezet egy adott országban gazdaságélénkítő hatású
- A jogi környezet kialakításában az egyik legfontosabb aspektus a tulajdonjog biztosítása, hiszen a demokráciának és piacgazdaságnak az alapja a magántulajdon és annak sérthetetlensége
- Azért hogy a törvények átláthatóak legyenek sokszor a szabályozás visszaszorítása kell előtérbe kerüljön: dereguláció: törvényi szigor enyhülése szükséges, hogy úgymond ne fojtsa meg a gazdaságot
22
Q
o Kínálat befolyásolása
A
Saját termelés
A termelés szubvencionálása, adókedvezménye vagy adóztatása, ársapkák alkalmazása
Pénzügyi piaci beavatkozások
* Közvetlen termelő: közszolgáltatások: oktatás, egészségügy, közvilágítás, tömegközlekedés, postai szolgáltatások, közbiztonság, nemzetbiztonság, pénzkibocsátás
* Állami támogatás/Szubvenció: célja megváltoztatni egy adott termék, szolgáltatás előállítási költségeit vagy egy vállalat m!ködési költségeit
* Adókedvezmények: egyik formája az adóalap számításában található, amikor csökkenteni lehet az adóalapot
* Adóztatás: Az általános adókon felüli adóztatáshoz akkor folyamodik az állam, ha bizonyos tevékenységeket hátrányba akar sorolni pl. környezetszennyezés
* Pénzügyi piacokon: hitelekhez való kedvez” hozzáférést szándékozik biztosítani: hitelgarancia és kedvezményes kamat
23
Q
o Kereslet befolyásolása
A
- javak és szolgáltatások vásárlását, egyoldalú átutalásokat (szociális programok) és közalkalmazottak fizetéseit jelenti
- állam által nyújtott szolgáltatások nyújtásához szükség van piaci szereplők által előállított termékekre
- Például: az útépítés állami feladat, de a szükséges alapanyagokat magáncégektől vásárolják, sőt magát az útépítési munkálatokat is magánvállalatok végzik
24
Q
o Jövedelmek újra osztása
A
- szociális programok
- ingyenes közszolgáltatások biztosítása, amelyen keresztül olyanok is tudnak egészségügyi, oktatási szolgáltatásokban részesülni, akik képtelen lennének ennek anyagi fedezetét biztosítani
- szubvenciók, amelyek bizonyos alaptermékek és szolgáltatások előállítását támogatják
25
Arthur Melvin Okun: Lyukas vödör
- “Ha kevesebbre értékeljük az egyenlőtlenséget, akkor helyeseljük, hogy egy dollárt a gazdagoktól elvéve egy vödörben odaadjuk a nagyon szegényeknek.”
- Az újraelosztás optimális mennyiségét végül is az befolyásolja, hogy milyen mértékben változtatja meg az újraelosztás a nemzeti összkibocsátás mértékét
Okun "lyukas vödör" metaforája arra figyelmeztet, hogy bár a jövedelem-újraelosztásnak vannak pozitív társadalmi céljai, fontos mérlegelni az ezzel járó költségeket és hatékonyságveszteségeket. Az optimális újraelosztási politika tehát olyan megoldást keres, amely minimalizálja a veszteségeket, miközben maximálisan eléri a kívánt társadalmi célokat.
26
Társadalmilag optimális erőforrás allokáció:
- Azt határozza meg, hogy ki és mennyi holtteher veszteséget realizál a transzferekből.
- Társadalmi jóléti függvény annak a reprezentációja, hogy a társadalom a különböző csoportokat hogyan értékeli
27
Stagfláció fogalma
stagnálás + növekvő infláció →Európa esete, hiszen folyamatos gazdasági stagnálás és növekvő infláció megy végbe. Az ellátási láncokban és a gazdaságban is problémák vannak.
28
Piaci kudarcok
- A piaci kudarc egy olyan egyensúlyi állapotot jelöl, amely nem hatékony. Ilyenkor a piacot mozgató verseny nem megfelelő, vagy nem is létezik, amely egyes termékek és szolgáltatások hiányát, túltermelését, nem megfelelő árát és minőségét eredményezik.
- A modern világban az állami beavatkozás szükségszerű, de megvan a maga jól behatárolt helye. Ha a piaci mechanizmusok nem teszik lehetővé a Pareto-optimum elérését, akkor indokolt az állami beavatkozás.
29
Mikrogazdasági szintű vagy egy konkrét iparágra vonatkozó piaci kudarcok:
Monopólium, Nem teljes piacok, Információs aszimmetria, Externáliák, Közjavak és közszolgáltatások.
30
Nemzetközi szintű piaci kudarc:
Infláció, munkanélküliség, gazdasági növekedés.
31
Monopólium
* KEVESET TERMEL DRÁGÁN
* Amennyiben a termelő monopol helyzetben van a termelés csökkentésével és az ár növelésével megfosztja a fogyasztót a saját jogaitól, emiatt tekintjük rossznak a monopóliumot
* Kartell megállapodás: több termel! megállapodik, hogy milyen áron adják terméküket, rontják a piaci versenyt
* természetes monopóliumok
* kezelés: Versenyhivatal: próbálkozás arra,hogy a piacot helyettesítse az állam
* megoldás: fúziók és felvásárlások + vállalatok szétdarabolása + árkialakítási jog megvonása + termékkapcsolás tiltása + kartellegyezmények tiltása
32
Nem teljes piacok
A nem teljes piacok esetében nem arról beszélünk, hogy nincs verseny a termelők között, hanem, hogy egyes területeken egyáltalán nincs piac: bizonyos termékek nem elérhetőek
33
Nem teljes piacok lehetnek
Biztosítási piacok
Tőke piacok
Komplementer piacok
34
Biztosítási piacok
* a probléma, hogy azok az egyének kötnének leginkább biztosítást akiknél magasabb a kár bekövetkezésének a valószínősége, a biztosítók pedig azokat az egyéneket keresik biztosításkötés céljából akiknél ez alacsony
35
Tőkepiacok
* bankszektor egy profitorientált intézményrendszer amely hatékonyságon alapszik
* emiatt pl a fiatalok, akiknek nem stabil a vagyoni helyzetük, nehezen jutnak hitelhez
* A felsőoktatásban résztvevő hallgatók a diákhitelt alanyi jogon, fedezet és hitelbírálat nélkül vehetik igénybe, a hitel nincs lejárati időhöz kötve, kamata a piaci, szabad felhasználású hitelek kamatánál lényegesen kedvez!bb
36
Komplementer piacok
a két termék előállítása egymást feltételezi és önmagában egyik termelése sem tudja a fogyasztók igényeit kiszolgálni pl városfejlesztés
37
Információs asszimetria
* gazdasági tranzakciókban (egy termék értékesítése) résztvevő szereplők (termel! és fogyasztó) eltérő információmennyiséggel rendelkeznek
* a releváns információk mindenki számára hozzáférhetőek legyenek
* pl: élelmiszerek csomagolásán feltüntetni azok összetételét, energiatartalmá
* pl: teljes hiteldíj mutató hitelkonstrukcióknál
38
Infláció, munkanélküliség, gazdasági válság
* A gazdasági tevékenység csökkenése maga után vonja a vállalatok értékesítésének csökkenését, ami a termelés visszaesését eredményezi.
Mivel a termelés csökkenése negatívan érinti a vállalatokat ezért megpróbálnak költségeket csökkenteni, ami elbocsátásokat eredményez.
Azok akik elveszítik munkahelyüket kevesebbet költenek, hiszen anyagi lehetőségeik, és ami még fontosabb bizalmuk a jövőben meginog. A kevesebb költekezés a fogyasztás visszaesését fogja eredményezni
39
Externáliák
- Az externáliák olyan külső gazdasági hatások, amelyek esetében valakinek a cselekvése nem piaci úton folyásolja be valaki másnak a jólétét. Externáliák esetében a fizetés elmarad, ezért egyes szereplők indokolatlan nagy haszonra tesznek szert, felborítva a piaci egyensúlyt és hatékonyságveszteséget okoznak
40
Externáliák lehetnek
pozitív és negatív
41
Negatív externáliák
* A termék alacsonyabb áron fog piacra kerülni, ezáltal túlfogyasztás keletkezik
* A valós egyensúlyi pont a társadalmilag kívánatossal szemben alacsonyabb árat (PP) és magasabb termelt mennyiséget jelent (QP)
* túl sok van belőle, mert olcsó
* A fogyasztó az aki többet akar vásárolni ezekb!l, mert relatíve olcsóbbak, mint a helyettesít! termékek, amelyek esetében nincs externáliás hatás
* Az externália haszonélvezője és károsultja nem feltétlenül van ugyanabban a városban, régióban, országban
42
Pozitív externália
* termék drágábbnak tűnik, mert a vele járó haszon egy részét nem a vásárló realizálja, kevesebb fogyasztás is emiatt
43
Externáliák kezelése
- piaci megoldások
- társadalmi megoldások
- állami megoldások
44
Piaci megoldások
– internalizálás a tulajdonjogok megállapításával és megfelelő méreű gazdasági egység létrehozása révén
tulajdonjogok kijelölése: COASE tétel
* minden er!forrásnak tulajdonost rendelünk ki
* Végeredményben a korábban externáliás hatások alatt alló termék ára emelkedni fog, a fogyasztott mennyiség lecsökkent, ezáltal egy új hatékonyabb egyensúlyi állapot alakul ki
megfelelő méretű gazdasági egység létrehozása:
- a szennyezés okozóját és az externáliás hatásoknak kitett erőforrás tulajdonosát össze kell vonni, ezáltal az externália okozója és fogyasztója ugyanazon egységen belül lesz
45
Társadalmi megoldások
- társadalmi szankciók
* kisebb közösségekben a leghatékonyabbak
* arra az elvre alapoznak hogy nem követünk el olyan negatív externáliákat amelyek miatt a társadalom (ismerősök, barátok, család) rossz szemmel néznének ránk.
46
Állami megoldások
* tilalom vagy kényszer
* Szabályozás
* Adóztatás
* Szubvenciók
* Forgalmazható enegedélyek
47
Tilalom vagy kényszer
Tilalom negatív externáliák esetében, kényszer pozitív externáliák
* Tilalom esetében az externáliát okozó tevékenység beszüntetésre kerül
* Kényszer esetén egy adott tevékenység kötelezettségét rendelik el, ezáltal nem bízzák a fogyasztóra, hogy kéri-e a pozitív externáliát okozó terméket vagy szolgáltatást, hanem egyszerűen elrendelik annak kötelező fogyasztását pl. elemi oktatás
48
Szabályozás
o Input szabályozás: a vállalatok által felhasználható termelési tényezőket szabályozzák. Nehezebben nyomon követhető szabályozás, mint az output szabályozás, de sokkal hatékonyabb.
o Output szabályozás: a vállalat által kibocsátott termékek mennyiségére vonatkozik, az állam meghatározza a termék gyártható mennyiségét, indirekt módon a termelés során kibocsátott szennyezést is szabályozza.
49
Adóztatás
- beavatkozás a termelési költségeket direkt módon érinti
* adóztatás lényege, hogy az externáliát okozó termékekre a kormányzat egy adót vet ki, a legtöbbször a termék fizikai mennyiségéhez kötötten
* adóztatás célja: fő célja nem kormányzati bevétel realizálása, hanem a termék árának növelése a fogyasztás csökkentése -> PIGOU féle adók
* Pigou adók hátránya:
környezetszennyezés mértékének figyelmen kívül hagyása, mivel az adó azt feltételezi, hogy a termék előállítása azonos szennyezést okoz függetlenül a választott gyártási technológiától
50
Szubvencionálás
- ami elmondható a Pigou-féle adó és a negatív externália kapcsolatáról, az igaz a pozitív externália és a szubvenció kapcsolatára
- Főleg a pozitív externáliák kezelésére alkalmazzák. Az állam támogatja fogyasztót, akkor motiváltabb lesz az externáliát okozó termékek fogyasztására, megoldva ezzel a problémát. A negatív externáliák esetében az állam azért támogatja a termelőt, hogy az környezetbarát technológiát vezessen be, vagy azért fizet a vállalatnak, hogy ne termeljen, vagy csökkentse azt, ezáltal visszaszorítja a kibocsátást.
51
Forgalmazható engedélyek
a legújabb eszközök és legelőnyösebb a környezetszennyezés visszaszorítása érdekében pl. kiotói egyezmény
52
Kormányzati kudarcok
- A kormányzati beavatkozás nem tudja teljes mértékben helyrehozni a piaci mechanizmusok nem megfelelő működése miatt keletkezett problémákat.
- A kormányzati beavatkozást bizonyos piaci működészavarok teszi szükségessé, viszont a kormányzat hatására a piac megváltozik, a termelők és a fogyasztók megváltoztatják magatartásukat a beavatkozás hatására és nincs semmilyen garancia arra, hogy az eredetileg elgondolt beavatkozás ebben az estben mennyire lesz helytálló.
- Volt már példa arra, hogy a beavatkozás után a helyzet az eredetinél is rosszabb eredményt mutatott.
53
Kormányzati kudarcok esetleges kiváltói
- Piaci reakciók kiszámíthatatlansága
- Bürokratikus igazgatás korlátjai
- Politikai folyamat korlátjai
54
Piaci reakciók kiszámíthatatlansága
- kormányzati beavatkozás hatására a piac maga megváltozik, a termelők és fogyasztók megváltoztatják magatartásukat a beavatkozás hatására, és semmilyen garancia nincs arra, hogy az eredetileg elgondolt beavatkozás ebben az új környezetben is helytálló Pl. Efectul prima casa: szubvencio hatasar az arak megemelkedtek, nem volt eleg kinalat
55
Bürokratikus igazgatás korlátjai
A kormányzati programok végrehajtásáért felelős bürokrácia sok esetben jónak látszó terveket is képes meghiúsítani
pl. Az államapparátusban dolgozók hatékonysága és díjazása között csak ritkán van szoros kapcsolat, amely miatt háttérérdekek kerülnek előtérbe a hatékonysággal szemben
56
A politikai folyamat korlátai
A politikusok választott tisztségeket töltenek be, akik, a legtöbb esetben, a legfontosabbnak újraválasztásukat tekintik.
Emiatt nem mindig a kormányzati beavatkozások gazdasági hatásai kerülnek el!térbe, hanem adott érdekcsoportoknak való megfelelés, amelytől az újraválasztás függ
57
Az adózás elmélete
WAGNER TÖRVÉNYE
- Wagner törvénye: a jövedelmek egyre nagyobb hányadát kell adó formájában kifizetni, növekednek az adókulcsok.
- Az adóalap mobilitása: az adókivetés súlya egyre inkább a munkával szerzett jövedelmekre tevődik át.
58
Az adórendszer tuladonságai
- Gazdasági hatékonyság
- Adminisztrációs egyszerűség
- Rugalmasság
- Politikai felelősség
- Méltányosság
59
Gazdasági hatékonyság
- Nem az adó begyűjtése kell hatékony legyen, hanem az adó gazdasági tevékenységre hatékony hatást fejtsen ki. Ha nem is tudják pozitívan befolyásolni a gazdaságot, legalább ne rontsanak a helyzeten.
- Rosszul bevetett adók: ablakadó, háromkerekű adó
- A kormányzat az adók kivetésekor számításba kell vegye azt, hogy milyen a gazdasági és társadalmi helyzet, ugyanis olyan adókat kell kivessen, ami kevés kárt okoz.
- Az adónak van jövedelmi és helyettesítési hatásuk.
- Az egyösszegű adónak csak jövedelmi hatása van, mivel az emberek nem szólhatnak bele az adó nagyságába. Teljesen figyelmen kívül hagyja az emberek adófizetési képességét, hiszen elvonatkoztat az adófizetők pénzügyi lehetőségeiktől.
- Pigou-féle adók: célja a gazdasági szereplők magatartásának a megváltoztatása. Helyettesítési hatása mellett jövedelmi hatása is van.
60
Adminisztrációs egyszerűség
* azt kéri, hogy az adó adminisztrációja nem járjon túlzott költségekkel, azaz legyen olcsó
* közvetlen költségek, állam részéről: munkabérekben, ingatlanok bérleti díjaiban, gépjárművekben, irodatechnikai felszerelésekben, információs technológiában stb.
* Közvetett költségek, adófizetőknél: sorbaállással, formanyomtatvány kitöltésével eltöltött idő értéke, adójogi tanácsadók bére, kisvállalatok számviteli nyilvántartásának költsége stb
61
Rugalmasság
* adóknak összhangban kell lenniük a gazdasági realitásokkal, és ha a gazdasági feltételek megváltoznak az adóknak is változniuk kell
* automatikusan rugalmas adók: azonnal, beavatkozás nélkül igazodni a megváltozott gazdasági feltételekhez
* Pl: Ha egy adófizet! anyagi helyzete javul, az adó automatikusan nagyobbá válik pl jövedelem adó
* politikai rugalmasság: milyen bonyolultak azok a politikai folyamatok, amelyek az adótörvények megváltoztatásához szükségesek
* adók alkalmazkodásának üteme: a jövedelem keletkezése és az adó kifizetése között eltelt idő
* megoldás: adóelőlegek
62
Politikai felelősség
* adók átláthatóságára vonatkozik
* a politikum felelősséget vállal azoknál az adóknál, amelyeknél világos az adófizető személye, az adó értéke, annak kifizetési ideje
* jövedelmi adók esetében magas a politikai felelősség, hiszen azokat lehet látni havi, éves szinten
* a fogyasztási adók (forgalmi adók – ÁFA, jövedéki adók) alacsony politikai felelősséggel járnak
63
Méltányosság
* adóknak összhangban kell lenniük az adófizet!k jövedelmi és vagyoni helyzetével
* horizontális méltányosság: a releváns szempontokból azonos helyzetben lev!ket azonos módon kell adóztatni
* az adózó csoportokat és az adóalapot szabályozza
* szempontok amik az adófizetők homogén csoportját definiálják: jövedelem, egészség, családi helyzet
* pl. szakmunkás vs egyetemet végzett
* vertikális méltányosság: az eltér! csoportba tartozó adófizet!k eltér! adókat fizessenek
* adókulcsot szabályozza
* szempont: jövedelem
* nominális vs effektív adókulcs
* effektív adókulcsból mindig egy van, míg nominálisból lehet több is
* progresszív, arányos, regresszív adó
64
Az adó alapja
- Többnyire 3 adóalapot alkalmaznak, különböző súlyokban a legtöbb országban: jövedelem/vagyon, fogyasztás, a kormányzat által nyújtottjavak és szolgáltatások ellenértéke.
65
Jövedelem és vagyon alapú adózás (jólét helyettesítője)
* figyelembe kell venni a kettő közötti különbségeket pl. súlyos betegségek, család mérete
* ezeknek az embereknek a jóléte alacsonyabb, mint egy hasonló jövedelemmel rendelkező jövedelem és vagyon alapú adózás (jólét helyettesítője) egészséges ember jóléte
* horizontális méltánytalanság lenne a beteg embert az egészségessel azonos módon kezelni adózási szempontból
* a jövedelem alapú adókat csak úgy lehet a gyakorlatban alkalmazni, hogy a közérdek szempontjából releváns tényez!kre korrekciókat határoznak meg, amelyek célja a méltányosság fenntartása az adórendszerben
* jövedelem alapú adózás nem megfelelő, mivel ezzel azokat bünteti az állam, akik dolgoznak, azaz hozzájárulnak az ország gazdaságának a fejlődéséhez
JÖVEDELEM = FOGYASZTÁS + MEGTAKARÍTÁS
66
Fogyasztás alapú adózás
* legnagyobb pozitívuma a megtakarításra való ösztönzés
* Azok az országok, amelyekben a hatékonyság nagyobb szerepet kap a politikai döntéshozatalban ott inkább fogyasztás típusú adókat vetnek ki (áruforgalmi adók, jövedéki adók, valamint adómentes megtakarítások)
* Ellenérv: előnyben részesíti a gazdagokat
67
Ellenszolgáltatás alapú adózás
* ki mennyit vesz igénybe a kormányzat által el!állított termékekb!l és szolgáltatásokból
* pl. autópálya díjak, buszjegy
* Ezeknél az adóknál a fizetés választható, vagyis aki nem használja a szolgáltatást, annak nem kell adót fizetnie
68
Az adóteher áthárítása
* A gazdasági reakciók, amelyek az adók hatására bekövetkeznek újraosztják az adó terhét
* Végeredményben a kormányzat a törvényeken keresztül nem tudja szabályozni, hogy az adó valós pénzügyi terhe kinél csapódik le
* Azt a folyamatot, amelyen keresztül a törvényekben rögzített adófizető áthárítja az adó pénzügyi terhét más gazdasági szereplőkre, adóteher-áthárításnak nevezzük
69
Előre történő áthárítás
* ha az adó hatására megnövekednek az árak
* ha az alkalmazó (vállalat) által fizetett társadalombiztosítási díjakat megnövelik, amely hatására csökkenni fognak a (bruttó és nettó) fizetések
* pl. ingatlanadó növekedése nem a tulajdonosokat fohja érinteni, hanem a bérlőket, mert a tulaj megemeli az árat
70
Visszafele történő áthárítás
* amikor a gazdasági láncban egy mögöttes szerepl!re hárul át az adó
* pl.: a vállalat által gyártott dohánytermékekre kivetett adót, a vállalat áthárítja a dohánytermeszt!kre, azáltal, hogy csökkenti a beszerzési árakat
* pl.: a megnövekedett profitadók hatására a vállalat csökkenti az alkalmazottak béreit
71
Teljes áthárítás
* ha a vállalat képes az adó értékével megegyez! nagyságban csökkenteni a beszerzési árakat, fizetéseket vagy növelni az értékesítési árakat
* összegyűjti az adót és odaadja az államnak, de őt valós pénzügyi teher nem éri
72
Részleges áthárítás
* ha a vállalatra kivetett adónak csak egy részét sikerül továbbadnia
* a beszerzési árak csökkenése, a fizetések csökkenése vagy az értékesítési árak növekedése alacsonyabb mint az adó értéke
73
A közkiadási politika elemzése
* egy szakmai elemzési keret kialakítása, amely mentes a politikai hovatartozástól, és magára a kormányzati tevékenység eredményességére koncentrál
Lépései:
1. Az állami beavatkozás indoklása
2. A kormányzati beavatkozás alternatív formái
3. Hatékonysági következmények
4. Elosztási követezmények
5. A politikai folyamat
74
Az állami beavatkozás indoklása
* bármilyen kormányzati beavatkozás, csak akkor fogadható el, ha létezik egy gazdasági vagy társadalmi indok, amely rámutat a piac hibáira
* Egyrészt a kormányzati beavatkozás szolgálhat egy azonosított piaci kudarc kezelésére, másrészt a jövedelem-egyenlőtlenségek tompítására, azaz megcélozhatja a hatékonyság növelését vagy a méltányosságot
75
A kormányzati beavatkozás alternatív formái
- Magántermelés kormányzati szerződések alapján
- Hatósági szabályozások
- Magántermelés adóztatása v. szubvencionálása
- Állami termelés
76
Magántermelés kormányzati szerződések alapján
* társulás a kormányzat és magánszektor között
* a magán partner egy szerződést köt az állammal, amelyben rögzítik az előállítandó terméket vagy szolgáltatást (általában egy közszolgáltatás), ennek mennyiségi és minőségi tulajdonságait, valamint a felszámítandó díjakat
* kormányzat a keretet adja, míg a magánszektor biztosítja a forrásokat
* a tender során a magánvállalat versenyhelyzetben van (több magánvállalattal együtt versenyzik a szerződés megszerzéséért), míg szerz!déskötés után monopol pozícióba kerül (a legtöbb esetben a közszolgáltatások monopolhelyzetet feltételeznek
77
Hatósági szabályozások
* segítségével gyakorlatilag a piac működési keretét szabályozzák, és nem történik direkt beavatkozás az árképzési mechanizmusokba
* törvények nem tudnak különbséget tenni az érintett szereplők között, mindenkire ugyanúgy érvényesek: korlátozott eredmények
78
Magántermelés adóztatása v. szubvencionálása
* adók bevezetéséhez, hogy bizonyos gazdasági tevékenységeket akadályozzon vagy visszafogjon, illetve szubvenciókhoz, hogy másokat előnybe helyezzen
* ármechanizmusokon keresztül próbálja serkenteni vagy visszaszorítani a piaci kudarcokat
79
Állami termelés
* legalacsonyabb hatékonyságú megoldásnak számít
* az állam nem gazdálkodik jól, elsősorban a kormányzati kudarcok okán
80
Hatékonysági következmények
* miként fog a kormányzati program hozzájárulni a piaci helyzet javulásához, milyen eredmények fognak születni a beavatkozás hatására
* kormányzat bemutatja az újonnan (a program hatására) kialakult gazdasági állapotokat, és ezek miként jelentenek jobb állapotot a régiekhez képest
* figyelembe kell venni az érintett személyek lehetséges válaszreakcióit is és ezek hatását
- jövedelmi és helyettesítési hatás
81
Jövedelmi hatás
* érintettek jövedelmi helyzete megváltozik => megváltozik fizetőképességük => a számukra elérhető költségvetési korlát kitolódik vagy visszahúzódk
* a gazdaság egészében a jövedelem összege nem változik
82
Helyettesítési hatás
* a magánszektor válaszreakcióin múlik – megváltoztatják az egyes piacokon kialakult egyensúlyokat
* azt fejezi ki, hogy miként helyettesítik a fogyasztók a kormányzati beavatkozás hatására egyes termékeket másokkal
* megváltozik az érintettek fogyasztási preferenciája => megváltoznak fogyasztási szokásaik/magatartásuk => egyes termékeket másokkal helyettesítik => csökken a gazdasági hatékonyság
* Az adómódosítás az emberek fogyasztási szokásai fogja módosítani, nem csak jövedelmi helyzetüket. Ez a helyettesítési hatás azonban a gazdasági egyensúlyokat fogja módosítani, ami hatékonyság-veszteséget idéz elő.
83
Elosztási következmények
* azt kell elemezni, hogy kik is a valódi kedvezményezettek a program megvalósulása során (alacsony/magas jövedelműek, fiatalok/idősek, más társadalmi vagy gazdasági helyzetű csoportok)
* figyelembe kell venni az érintett személyek lehetséges válaszreakcióit is és ezek hatását
* a megcélzott haszonélvez!k el!nyre juttatása, annak függvénye, hogy miként szervezik meg a programot
* Példa: Fiatalok lakásvásárlás
-Kormányzati tulajdonban levő lakások építése, amelyet alacsony bér mellett fiataloknak kiadnak
- Kormányzati támogatással lakásokat építeni, amelyeket eladnak fiataloknak
- Kedvezményes hiteleket adni fiataloknak, akik ebből lakást vásárolhatnak
84
Politikai folyamat
* probléma: elmélet vs. gyakorlat
– liberális vs. szociális programok
– parlamenti többség
– burkolt céllal megfogalmazott programok
* A gazdaságilag sikeres kormányzat képes kell legyen arra, hogy az adott társadalmi, gazdasági és politikai helyzetet ismerve a lehet! legjobb programokat állítsa össze, amelyek a gazdaság és társadalom valós igényeit szolgálja: kompromisszumos megoldások
kp
flashcards
Decks in class (5)
# Cards
