FONT
Ma a számítógépen file-ban rögzített névvel ellátott karakterek összessége
BETŰTÍPUS
Azonos grafikai, formai elveken megtervezett karakterkészlet
BETŰCSALÁD
Adott betűtípus betűváltozatainak együttese
MÉRETSOROZAT
Adott betűváltozatba tartozó különféle nagyságú betűfokozatok együttese
BETŰK OLVASHATÓSÁGA
A nyomdabetűknek az a tulajdonsága, amellyel az ábécé összes betűjele határozottan megkülönböztethető egymástól, elősegítve ezzel a betűjelek szóképekké, közölni kívánt gondolatokká alakítását tudatunkban.
BETŰK OLVASHATÓSÁGA- szabályok
- A megfelelő margóméret fontos, mert a zavaró hátteret kitakarja, semleges környezetet teremt a szövegnek
- Szöveg – fekete, a halvány vagy színnel nyomtatott betű szemrontó
- Fényes festék használata kerülendő
- Papír – fehér vagy krémszínű (a vakítóan fehér papír szemrontó, főleg a fényes felületű)
- Nem betűzve olvasunk, hanem 8-10 betűnkként egyszerre fogjuk fel a szavak jelentését
- A szem fixációs pontokon fogja fel, ami az éleslátási mezejébe kerül, ezeken „ugrálva” követi a sorokat
BETŰSZEM
- Kis méretű betűk esetén a nagy betűszem könnyebben olvasható szöveget ad
- Átlagos méretű betűk esetén, vagy ha a betűszem túlságosan nagyméretű, a szöveg kevésbé olvasható, mert a fel- és lenyúló szárak szerepe csökken
Beépített vagy metrikus alávágás
A digitális betűket a tervezők úgy készítik el, hogy a szövegkép optikailag egyenletes ritmust eredményező betűtávolságokat adjon (jusztírozás).
Optikai alávágás
A szomszédos karakterek távolságát a szoftver alakjuk alapján határozza meg. Akkor használjuk, ha:
- Ha a betűtípus alig vagy egyáltalán nem tárol információt a beépített alávágáshoz
- Ugyanabban a sorban egy vagy több szóban több betűcsaládból származó vagy eltérő méretű karaktereket használ
Alávágás és betűköz
- Mindkettőt egymástól függetlenül is használjuk. A betűk közötti relatív távolságot betűpáronként állítjuk be (kerning)
- A teljes szöveg általános ritkítását, szűkítését pedig a betűközzel (tracking) szabályozzuk
Egalizálás
Kisbetűk esetében a metrikus alávágás megfelelő, de
- nagybetűk,
- írásjelek, illetve
- nagybetűk és kisbetűk találkozása már sok esetben igényli az egalizálást
Betűkeverés
Különböző fokozatú, változatú és típusú betűk egy szedésformán belül történő alkalmazása. Célja a tipográfiai kifejezés gazdagítása, a mondanivaló érthetőbbé tétele.
Jelkészlet vagy karakterkészlet
Egy betűtípushoz tartozó összes jel: nagybetűk, kiskapitálisok, kisbetűk, ligatúrák, számok, számtani műveleti jelek, írásjelek, utalójelek (*,†, ‡), ékezetes és idegen betűk, indexek, kitevők, törtszámok, egyéb jelek, pénzügyi jelek, díszpont, mértékek, speciális jelek.
LIGATÚRA
- Magyarul ikerbetű
- Lat. elkötés, kötőív, ma két egybeöntött nyomdai betűt is jelenthet
- Két vagy több betű egybeírását, összekapcsolását, egyesítését jelenti
A betűkeverés szabályai
- Ellentétképzésre kell törekedni (kontraszthatás). Célszerű olyan betűket választani, amelyek lényegesen eltérnek egymástól
- Nem szabad keverni a hasonló grafikai sajátosságokkal rendelkező típusokat
- Két típusnál többet lehetőleg ne alkalmazzunk! Egyik alaptípus, másik kiemelés
- Ha nem szembetűnő a különbség, a betűkeverés véletlenszerűnek, zavarosnak tűnik
- Kerülni kell azonban a túlzott mértékű kontraszthatást, mert az az előbbiekkel ellentétes hatást válthat ki
Iniciálék
- Lat. initialis, jelentése: elöl álló, kezdet
- Eredetileg díszes, nagyméretű, kiemelt kezdőbetűk
- Szerepük a szöveg díszítése, tagolása volt
Két fajtájuk van: - Iniciálé: nagy, díszes, sok esetben illusztrációt is tartalmazó, könyvet vagy nagyobb fejezetet kezdő betű
- Verzál: szövegbetűnél három–ötször nagyobb egyszerű verzál betű, esetenként a margón kívül írva, kisebb szakaszok kiemelésére használjuk
1. Süllyesztett iniciálé (Drop Cap), (a legáltalánosabban használt)
2. Kiálló iniciálé, kevésbé használt változat
3. Margóra lógatott iniciálé (Hanging initials), ritkán használatos
