Az ókori keleti államok feladata:
A gazdaság megszervezése, irányítás, amit a papság végzett, ellenőrzés, rendfentartás, és adóztatás. (Az adók alapja a többlettermelés volt) vagyis a gazdaság és a vallás szoros kapcsolatban állt.
Milyen vallásokat különböztetünk meg az Ókori Keleten? (Közel és Távol)
Politeista és monoteista.
Politeista vallás jellemzői: Helyileg Egyiptom; India (Brahmanizmus); Sumérok és Mezopotámia.
Isteneik funkcióhoz kötöttek pl. termékenység
Félig állati félig emberi alakot öltenek. (Egypitom, Brahmanizmus) Szent állataik vannak, hisznek a reinkarnációban. (Egyiptom; Barhmanizmus; Buddhizmus)
Monoteizmus jellemzői; Zsidó vallás, kereszténység (késöbb iszlám) eleinte helyi törzsek helyi isteneiben hittek (Héber törzsek) de az egységesedés után ezek összeolvadtak. Végül a Babiloni fogság alatt (Kr.e. 587) válik monoteizmussá, és Jahve lesz a főisten, késöbb teremtő istenük. Innen válik majd ki a kereszténység Augustus császársága alatt.
Augustus és Ceasar uralkodásának jellemzői.
Alapvetően mindketten egyeduralomra törnek, viszont a megvalósításban eltérő módokat használnak. A Római Birodalom két igen kiemelkedő alakja Octavianus (késöbb Augustus) Kr.e. 27-14.
És Ceasar Kr.e. 48-44.
Hasonlítsuk össze a görög állam működését a római köztársaság időszakával. Mik a hasonlóságok?
Mindkettő a nép részvételére épülő politikai rendszert hozott létre, csak más elven, és szerkezetben.
Hasonlóságok: a polgároknak van fórum, ahol politizálhatnak (Népgyűlés, Forum Romanum). Van lehetőségük megvélasztani a tisztségviselőiket (Stratégosz; Arkhón, Consul, Néptribunus). Ezek tehát demokratikus elemek. A tanácsok szerepe is hasonló (500ak tanácsa; Szenátus) mindkettő irányító, tapasztalt testület. Jog és Rend szempontjából mindkét államban mindenkire vonatkoztak (Drakón, Szolón törvényei; 12 kőtáblás törvények)
Hasonlítsuk össze a görög állam működését a római köztársaság időszakával. Mik a különbségek?
A különbségek államforma szempontjából, hogy pédául Athénban közvetlenül a nép döntött, míg a Római birodalomban képviseleti rendszer volt választott vezetőkkel. Az Állam nagyságában is vannak alapvető eltérések, pl. hogy a görögöknél városállamok működtek, a Rómaiaknál egy nagy birodalmat kellett kézben tartani, így az radikálisabb, nagyon politikai léptekhez alkalmazkodott.
A népgyűlés szerepe is alapvetően különböző, Athéban mindenről ott döntöttek, háború, törvények ect…
A római birodalomban a népgyűlés választott, és megerősített, de a szenátus döntött. Továbbá a rómaiaknál élesebbek voltak a társadalmi vonalak is: plebejusok és patríciusok. Míg Athénban szabd polgárok, idegenek, és rabszolgákra tagolódtak.
Vezetői szempontból a Rómaiak összetettebb hatalommegosztást gyakoroltak (két consul, néptribunus, szenátus, akár diktátor) Athénhoz képest (Stratégoszok és arkhónok évenként választva)
Augustus és Ceasar uralkodásának jellemzői. Összehasonlítás
Hatalomra kerülésük módja: Ceasar nyíltan egyeduralkodóvá lép, nem hagy más utat, csak azt, hogy megválasszák, nem hagy politikai fórumot a népnek, így az nem lát más megoldást, csak a kiiktatását. Ezzel ellentétben Octavianus a principátus rendszerével leplezi az egyeduralmat, a diktátori címet nem fogadja el.
Általuk viselt tisztségek: Ceasar minden tisztséget elfogad vagy ő, vagy hívei töltik be azokat, Augustus ezzel szemben csak a lényeges tisztségeket fogadja el.
A Senatushoz való viszonyuk: Augustus kieggyezik a senatussal, lecsökkenti létszámát, visszaadja annak hatalmát, Ceasar ezzel ellentétben ellehetetlenítette azt, megnöveli a létszámát, és hozzá hű emberekkel tölti fel azt.
A hadsereghez való viszony:
