Mi a statisztikai sokaság?
A statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza.
A statisztikai sokaság a vizsgálat alá vont egyedek teljes csoportját jelenti.
Mi a statisztikai adat?
Valamely statisztikai sokaság tagjainak a száma vagy a sokaság valamilyen másféle számszerű jellemzője.
A statisztikai adatok lehetnek mennyiségi vagy minőségi jellemzők.
Mik a statisztikai sorok típusai?
Ezek a sorok a statisztikai adatok különböző szempontok szerinti rendszerezésére szolgálnak.
Mi a csoportosító sor?
Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg.
Az azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz.
Mi az összehasonlító sor?
Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze.
A célja kifejezetten az időbeli vagy térbeli összehasonlítás.
Mi a leíró sor?
Általában különböző fajta, különböző mértékegységű adatokat tartalmaz, amelyek mindegyike egy meghatározott jelenségre vonatkozik.
Mindig tartozéka a mértékegység.
Mi a statisztikai tábla?
A statisztikai sorok összefüggő rendszere, amely a statisztikai adatok feldolgozásának, elemzésének és közlésének eszköze.
Kötelező tartozéka a cím, és a mértékegység.
Mi a mérés?
Számértékek hozzárendelése különböző objektumokhoz, eseményekhez.
A mérési skálák típusai: névleges, sorrendi, különbség, arányskála.
Mi a névleges (nominális) skála?
A számok, jelölések csak a sokaság egyedeinek azonosítására szolgálnak.
Példák: rendszám, irányítószám, név.
Mi a sorrendi (ordinális) skála?
A skálaértékek az azonosítás mellett, a sorrendiséget is meghatározzák.
Ez a skála különbséget tesz az értékek között.
Mi a különbség (intervallum) skála?
A sorrend mellett a skála két pontja közötti távolság is értelmezhető.
Nullpontja önkényesen választott.
Mi az arányskála?
Bármely két skálaérték egymáshoz viszonyított aránya és összege meghatározható.
A kezdőpont egyértelműen adott és rögzített.
Mi a viszonyszám?
Két statisztikai adat hányadosa, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak.
Típusai: megoszlási, koordinációs, összehasonlító, intenzitási viszonyszámok.
Mi a megoszlási viszonyszám?
A sokaság egyes részeinek a sokaság egészéhez viszonyított arányát fejezi ki.
Ez segít a részek és az egész közötti arányok megértésében.
Mi a koordinációs viszonyszám?
Valamilyen csoportosító sor egyik részadatának egy másik részadatához való viszonyítása.
Ez a viszonyszám a csoportosítások közötti arányokat mutatja.
Mi az összehasonlító viszonyszám?
Megmutatja, hogy a vizsgált jelenség időben vagy térben különböző adatai hányszorosát, illetve milyen hányadát teszik ki a bázisul választott adatnak.
Ez hasznos a trendek és változások elemzésében.
Mi az intenzitási viszonyszám?
Megmutatja, hogy az egyik mennyiségből átlagosan mennyi jut a másiknak egy egységére.
Ez segít a mennyiségek közötti arányok megértésében.
Mi a számtani átlag?
Az a szám, amelyet az átlagolandó értékek helyére írva azok összege változatlan marad. Jele: x.
A számtani átlag a középértékek egyik leggyakoribb formája.
Mik a számtani átlag matematikai tulajdonságai?
Ezek a tulajdonságok segítenek a statisztikai számításokban.
Mi a medián?
A rangsorba rendezett adatok közül a középső elem. Jele: Me.
A medián nem érzékeny a szélső, kiugró értékekre.
Mi a módusz?
A leggyakrabban előforduló elem diszkrét ismérvek esetén, folytonos ismérv esetén a gyakorisági görbe maximumhelye. Jele: Mo.
A módusz az egyetlen középérték, ami nominális mérési szintű ismérvek esetén is meghatározható.
Mik a kvantilisek?
Azok az értékek, melyeknél az összes előforduló értékek j/k-ad része kisebb, illetve az (1-j/k)-ad része nagyobb. (j=1,2,…,k-1)
A kvantilisek segítenek a statisztikai adatok eloszlásának megértésében.
Mi a kvartilis?
Olyan helyzetmutató, amely négy egyenlő részre osztja a sokaságot.
Az alsó kvartilis (Q1) az az érték, amelytől az egyedek negyede kisebb.
Mi a szórás?
Az egyedi értékek átlagtól való eltéréseinek a négyzetes átlaga.
A szórás segít megérteni az adatok szóródását.